Skip to main content

Probléma a Matematika Birodalmában


Valamikor, réges-régen, a Matematika Birodalmában a görbék elkezdetek panaszkodni az egyenesekre. A Birodalom egész sajtóját telekürtölték azzal, hogy az egyenesek unalmasak, fantáziátlanok és nélkülöznek minden kreativitást. Az egyenesek ezzel veszélyt jelentenek a haladásra.
Az egyenesek kezdetben rá se hederítettek a görbék hangoskodására, mert tudatában voltak hasznosságuknak: ők a legrövidebb út két pont között. Ez a hozzáállás azonban csak elmérgesítette a helyzetet. A görbék egyre gúnyosabban és erőszakosabban léptek föl, az egyenesek pedig már nem tudták megőrizni higgadtságukat. A Matematika Birodalmában akkor ért el a probléma, a „most, azonnal megoldást kell találni” szintre, amikor a görbék bejelentették, hogy vagy átalakul az egyenesek fele görbévé, vagy ők otthagyják a Birodalmat. Ekkor ült össze az ország vezetősége, az Együtthatók Tanácsa. Mint a Tanács neve is mutatja, ebben azok az aritmetikai és geometria polgárok tanácskoztak, akik együtt képesek voltak hatni a többi polgárra. Az ő tanácskozásuk is parttalannak és eredménytelennek látszott, amíg a legöregebb polgár, Összeadás Apó rá nem jött, hogy mi a görbék igazi baja: irigyelték az egyenesek egyszerűségét és azt szerették volna, ha valamilyen módon az egyenesek közé számítódnának. És ekkor jött a Matematika Birodalmának tündére, Intuíció Donna, s Összeadás Apó elméjében nagy ötlet támadt! Megkért két egyenest, hogy keresztezzék egymást derékszögben úgy, hogy vonalaik jobbra és föl plusz, balra és lefelé, mínusz számázásokat vegyenek föl. Ezt két, türelmességéről híres egyenes meg is tette. Összeadás Apó megmondta a két egyenesnek, hogy ne féljenek, s bármit, amit az ő nevükben majd mond a görbék hangadóinak, fogadjanak el. A bölcs öreg, ekkor odahívta a derékszögben feszítőkhöz a véleményformáló görbéket. Így beszélt hozzájuk.
„Görbék Legnagyobbjai! Az egyenesek készek egészen befogadni benneteket. Ehhez derékszögbe álltak. Az általuk felosztott síkon bárhol lesztek, bármilyen formában, mindig hozzátok tartozónak fogadnak majd el. De ez még semmi! Az egyenesek új alakzatának Ti, görbék adhattok nevet.”
A görbék megszeppentek. Hiszen ha most nem tudnak egy találó matematikai kifejezéssel elrukkolni, akkor ők maguk bizonyulnak fantáziátlannak. Már azon voltak, hogy kijelentsék, hogy egy olyan ügyintézési rendszert, melyet nem demokratikusan választott bírák, hanem a történelmileg kialakult Együtthatók Tanácsa diktál nem fogadhatnak el, egyikük, Görbe Főszerkesztő fölé ereszkedett Intuíció Donna. Görbe Főszerkesztő a sugallatban megkapta a jelenség új nevét. Ezért így szólt.
„Görbe Társak. Ma mi adunk nevet az egyeneseknek, akik belátták, hogy be kell fogadniuk bennünket. Ezzel ugyan nem értünk harcunk végére, de fontos csatát nyerünk. Legyen az új, egyenesekből álló rendszer neve: koordináta rendszer. Vegyük most birtokunkba!”
A két végtelenül toleráns és beszámozástól tarka egyenes pedig csak annyit gondolt: „Ti elneveztetek bennünket, mi meg minden egyes pontotokban értékelhetünk benneteket.”
A béke végre helyre állt. Az Együtthatók Tanácsa végre a Birodalom igazi problémáival, a deriválással és az integrálással kezdhetett foglalkozni. Minden nap láthatjuk, hogy milyen sikeresen.

Comments

Popular posts from this blog

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?


Rövid leszekTalán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a ké…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …

Hogy írja Isten a történelmet?

Az ókori görög drámaírók ismerték az isteni beavatkozás jelenségét. Mikor színdarabjaikban egymásnak feszült az emberi jó és az emberi rossz, gyakran fordult elő, hogy az embert meghaladó erő döntötte el a küzdelmeket, így vagy úgy. Ez egy világos vélemény arról, hogy miként lép isteni erő a világ történetébe. De mit tanít a történelemről a katolikus egyház?
A katolikus történelemfelfogás A katolikus egyház szerint a történelem üdvtörténet. Az események úgy követik egymást, hogy bár részben ismétlődnek benne helyzetek és események, az emberiség útja az Istentől való elszakadástól az Istenhez való végleges megérkezésig vezet. Ez lesz a feltámadás napja. Ekkor megérkezünk.


Sokan kérdezik Az üdvtörténetről sokan meg szokták kérdezni, hogyan történhet abban minden Isten terve szerint, ha van minden embernek szabad akarata. Erre a kérdésre azt a választ szokták adni, hogy Isten titkai kifürkészhetetlenek. Isten útjai meghaladják a mi utainkat. S bár Istenről sokat tudhat az ember, azt is, hogy…