Skip to main content

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!


A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?



Rövid leszek

Talán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a kérdésre vonatkozó tanításával. Van még kulturális szempontú definíció is – de tényleg rövid leszek.

Hogyan alakul ki a katolikus gondolkodásmód?

A katolikus gondolkodásmód alapja a hitérzék. Mivel fejleszthető ki a hitérzék? Két tevékenységgel. Az egyik, hogy a szeretet cselekedeteit cselekszi meg az ember. A másik, hogy állandó kapcsolatot ápol Istennel. Ez a két „tevékenység” fejleszti a hitérzéket, de a hitérzék mellett más is kell a katolikus gondolkodásmód elsajátításához.

A hitérzék nem elég

Mint minden gondolkodásmód a katolikus gondolkodásmód is legjobban a gondolkodásmód képviselőinek meghallgatása révén alakítható ki. Ennek legegyszerűbb módja, ha az embert gyerekkorában körülvevők között sok a hitérzékkel megáldott katolikus. Ha ez nincs, nagy érdem, ha valaki mégis katolikus módon tud gondolkozni. Magyarán: aki katolikus családban nő föl, az könnyebben sajátítja el a katolikus gondolkozásmódot, de ez a felnőtt, érett katolikus gondolkodásmód birtoklásához még nem elég.
Ehhez más is kell. Aki ugyanis nem végez az általános műveltségének megfelelő szintű teológiai tanulmányokat, az nehezen tudja, hogy milyen is a katolikus gondolkodásmód. Vagyis: hittani ismeretek nélkül a hitérzék még önmagában nem alakítja át senkinek a gondolkodásmódját katolikussá. A bennünket támadóknak gondolkodásmódja nem katolikus.

Ha katolikus lenne a bennünket támadók gondolkodásmódja, akkor nem támadnának?

Nem. Akkor nem támadnának, mert akkor ők is katolikusok lennének. Lenne hitérzékük, lenne élő kapcsolatuk Istennel, otthon éreznék magukat az Egyházban.

És katolikussá lehet tenni a bennünket támadók gondolkodásmódját?

Van akiét igen, de a megátalkodottakét nehezen. Szent Ferencnek még megátalkodottakat is sikerült katolikus gondolkodásmódúvá tenni. Minta tehát van arra, hogyan lehet emberek gondolkodásmódját megváltoztatni. Ha meg akarod ismerni, olvasd Szent Ferenc műveit is!





Comments

Popular posts from this blog

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet. Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen

A plébános úr tudta

A plébános úr tudta, hogy van Isten, hiszen ezt tanulta az egyetem teológiai karán. A kántor állandóan liturgikus szövegek és dallamok között élt, így tudni vélte Isten létét. Mivel mindennapi tapasztalata e mellett szólt, tudta és hitte a sekrescsés is, hogy Istennek lennie kell. A képviselő testültet elnöke, aki gazdaként az Úr adta növekedésre hagyatkozott, biztosra vette, hogy Isten él, mert éltet. A tanítónő hitt a feltámadott Krisztusban, mert minden napi áldozó volt. Elsős iskolás tanítványai pedig szerették Istent, mert felfogták, hogy Isten szereti őket.