A misztériumok, a maguk mélységében e földön sohasem
tárulkoznak föl az ember előtt. Ez azonban nem Isten titkolózása miatt van így.
Hogyan tehetné Isten, akiről tudjuk, hogy színről színre látást ígért nekünk a
mennyek országában, hogy elzárkózik az Őt megismerni vágyók elől? Hogyan
burkolózhatna az ismeretlenségben az, aki értünk adata önmagát, aki az
üdvtörténetben mindig az ember után kiáltott, először éppen így: Ádám! Hol
vagy?
Akkor mégis mire véljük, hogy az emberi elme és az emberi
szív előtt is zárva maradnak az Istenre nyíló kapuk?
Úgy sem tudnánk fölfogni, gondolják sokan. Nekik mondom:
Mózest sem perzselte meg az égő csipkebokor. Nem vagyunk rá méltók, mondják
mások. Bár azt hiszem, hogy nekik igazuk van én mégis egyetlen döntő okot látok
arra, hogy Isten hittitkokat tart.
Ez az ok egyszerű. Ha mindent látnák, fölfognánk és
értenénk, lenne még szükségünk hitre? Pedig az Emberfia visszatértének
legnagyobb kérdése az, hogy talál-e majd hitet a világban. Tiszta hitet. Akkor. Most. És mindörökké.
Comments
Post a Comment