Sunday, June 16, 2013

Ugyanaz a nyár



Reggel van. Nyár van. Ugyanaz az aszfalt borítja a járdát: felénk nem tört újabb csatornákat magának a technika egyetlen vívmánya sem.
S én magam: ugyanúgy lépdelek a nyárban, és azonos irányban is.
A frissen nyírt fű illata is pontosan úgy csapja meg orromat, pontosan olyan ünnep-érzést ébreszt bennem, mint gyermekkoromban. A madarak csicsergése sem mutat változást: át-átüti a forgalom moraját, és a győzelem és szerelem beteljesedésének hangjait intonálja.
Csak a Nap, a Nap sugarai metszenék sebesre a bőrömet immár, ha a fák lombjai útjukat nem állnák. Harminc-egynéhány év alatt lombjuk terebélyesebbé, leveleik árnyéka simogatóbbá változott. S, ha valami, hát ez az a körülmény - utamat szegélyező segítség -, mely megérleli a kérdést: vajon tényleg ugyanaz, vajon tényleg most is ugyanaz, vajon mettől meddig ugyanaz a nyár?

Saturday, June 8, 2013

Ha nem győzött meg...



Ha nem győzött meg Isten szeretetéről a közösség tagjainak példája. Ha nem győzött meg a közösség hűsége. Ha nem győzött meg a közösség légköre. Ha nem győzött meg a közösség összetartása. Ha nem győzött meg a szelídség, mellyel vitákban a közösség tagjai egymás iránt viseltettek. Ha nem győzött meg a nyitottság, amivel a világ újdonságait fogadták. Ha nem győzött meg az együttérzés, amellyel a szenvedők felé fordultak. Ha nem győzött meg az ingyenesség, amellyel javaikat megosztották. Ha mindez nem győzött meg, akkor nyugodtan elhagyhatod őket, de ne lepődj meg, ha néhány hónap múlva meggyőz Téged Isten létéről a közösség hiánya.