Skip to main content

Zarándokok vallomásai

Minden héten fölteszünk három kérdést egy elkötelezett zarándoknak. A kérdések mögött ott a nem titkolt elgondolás: a zarándoklás belső utak bejárása is. 

A második válaszadónk Szabó Eszter, aki autóbuszos zarándoklatokra jár. Évente több úton is részt vesz. Kérdéseink majdnem ugyan olyanok, mint amit dr. Szabó Tamásnak tettünk föl.

R.P.: A püspökök szoktak jelmondatot választani maguknak. Ha a zarándokoknak kötelező lenne jelmondatot választani, mi lenne a Te jelmondatod?
SZ.E.: "... örök szeretettel szerettelek, azért megőriztem irántad irgalmasságomat." (Jer 31,3)
R.P.: Miért ez lenne a jelmondatod?
SZ.E.: Az Úrtól kapott szeretet közösségben való megélésének és továbbadásának egy remek lehetősége az autóbuszos zarándoklat.
R.P.: Miért más a zarándoklás, mint az autóbuszos körutazás?
SZ.E.: Mert az autóbuszos zarándoklat lényege, hogy szinte az egész napot az Úrral tudjuk eltölteni: együtt ünnepeljük a Szentmisét, közösen imádkozunk, énekelünk, dicsőítjük az Urat. A látnivalók is fontosak, de csak kiegészítő élmények.



Elsőnek dr. Szabó Tamást, a Mária Út Közhasznú Egyesület elnökét kérdeztük. Tudjuk róla, hogy Ő a Mária Rádió elnöke is. Nagyon sokat zarándokolt már. Gyalogosan szeret zarándokolni. Lássuk, hát, mit válaszolt Rákóczi Piroska újságíró kérdéseire.

R.P.: A püspökök szoktak jelmondatot választani maguknak. Ha a zarándokoknak kötelező lenne jelmondatot választani, mi lenne a Te jelmondatod?
SZ.T.: „...hogy az Úr igéje terjedjen és dicsőségre jusson...” (Tessz 3.1.)
R.P.: Miért ez lenne a jelmondatod?
SZ.T.: Mert írva van: „ha nem hisztek, nem maradtok meg”. (Iz.7.9)
R.P.: Miért nem kirándulás a zarándoklás?
SZ.T.: A kirándulás lehet kellemes időtöltés, kikapcsolódás, szórakozás, víg ajándék. A zarándoklás maga élet és halál, titkos életforma. A kirándulás: flört. A zarándoklás: szerelem. „Súlyos , mint a koporsó és erős, mint a nagy vizeknek árja.” (ÉÉ)

Ha kedvet kaptál a zarándokláshoz vagy magad is zarándok vagy, csatlakozz a Magyar Zarándokok Facebook-csoporthoz ide kattintva!

Comments

Popular posts from this blog

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet.
Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen működhe…

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 6.

Amit ebben a fejezetben olvasunk annak halvány nyomát is nehezen találjuk életünkben. Ebben a fejezetben ugyanis azt a kemény aszkézist ismerjük meg, amelyet Assisi Szent Ferenc gyakorolt. Tudjuk, hogy alig evett, sőt direkt elrontott finom ételeket, hogy ezzel megakadályozza, hogy élvezethez jusson. Tudjuk, hogy a megvakulást is inkább vállalta, mintsem hogy lemondjon bűnei siratásáról. Tudjuk, hogy a földön aludt. De miért tette ezt, aki a teremtett világ minden kis és nagy lényét örömmel megcsodálta? A válasz egyszerű és a fejezet első és második mondatában megkapjuk a választ: maga is lelkesen hordta Krisztus keresztjét, hogy a győzelem pálmájáig jusson. Elgondolkodtató szemlélet Első gondolatunk e cél megismerése után az lehet, hogy jó, azért volt a maga testéhez ilyen kíméletlen Szent Ferenc, hogy a lelkéhez jó legyen. Ez a gondolat nem is rossz. De én úgy vélem, ennél messzebb is mehetünk. Aki Krisztus keresztjét hordozza az nem egyszerűen a lelkéhez jó, az Krisztushoz jó. Majdne…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …