Skip to main content

Zarándokok vallomásai

Minden héten fölteszünk három kérdést egy elkötelezett zarándoknak. A kérdések mögött ott a nem titkolt elgondolás: a zarándoklás belső utak bejárása is. 

A második válaszadónk Szabó Eszter, aki autóbuszos zarándoklatokra jár. Évente több úton is részt vesz. Kérdéseink majdnem ugyan olyanok, mint amit dr. Szabó Tamásnak tettünk föl.

R.P.: A püspökök szoktak jelmondatot választani maguknak. Ha a zarándokoknak kötelező lenne jelmondatot választani, mi lenne a Te jelmondatod?
SZ.E.: "... örök szeretettel szerettelek, azért megőriztem irántad irgalmasságomat." (Jer 31,3)
R.P.: Miért ez lenne a jelmondatod?
SZ.E.: Az Úrtól kapott szeretet közösségben való megélésének és továbbadásának egy remek lehetősége az autóbuszos zarándoklat.
R.P.: Miért más a zarándoklás, mint az autóbuszos körutazás?
SZ.E.: Mert az autóbuszos zarándoklat lényege, hogy szinte az egész napot az Úrral tudjuk eltölteni: együtt ünnepeljük a Szentmisét, közösen imádkozunk, énekelünk, dicsőítjük az Urat. A látnivalók is fontosak, de csak kiegészítő élmények.



Elsőnek dr. Szabó Tamást, a Mária Út Közhasznú Egyesület elnökét kérdeztük. Tudjuk róla, hogy Ő a Mária Rádió elnöke is. Nagyon sokat zarándokolt már. Gyalogosan szeret zarándokolni. Lássuk, hát, mit válaszolt Rákóczi Piroska újságíró kérdéseire.

R.P.: A püspökök szoktak jelmondatot választani maguknak. Ha a zarándokoknak kötelező lenne jelmondatot választani, mi lenne a Te jelmondatod?
SZ.T.: „...hogy az Úr igéje terjedjen és dicsőségre jusson...” (Tessz 3.1.)
R.P.: Miért ez lenne a jelmondatod?
SZ.T.: Mert írva van: „ha nem hisztek, nem maradtok meg”. (Iz.7.9)
R.P.: Miért nem kirándulás a zarándoklás?
SZ.T.: A kirándulás lehet kellemes időtöltés, kikapcsolódás, szórakozás, víg ajándék. A zarándoklás maga élet és halál, titkos életforma. A kirándulás: flört. A zarándoklás: szerelem. „Súlyos , mint a koporsó és erős, mint a nagy vizeknek árja.” (ÉÉ)

Ha kedvet kaptál a zarándokláshoz vagy magad is zarándok vagy, csatlakozz a Magyar Zarándokok Facebook-csoporthoz ide kattintva!

Comments

Popular posts from this blog

Volt már veled így?

Gödöllőnél a HÉV-en találtál egy ülőhelyet, ráadásul az ablak mellett. Veled szemben senki. A melletted helyet foglaló, s a melletted helyet foglalóval szemben ülő is rendes, jó akaratú emberek. Nem félsz elővenni a zsolozsmás könyvedet. Békédnél vagy. A Benedictus antifóna Kistarcsán ér, s a reggel első kellemetlensége is. Hosszú lábú, erőszakos, kemény vonásokkal szegélyezett, széles arcú nő csapódik a veled szemben levő üres ülésre. Amennyire tudod, összehúzod magad, az eddigi kényelemnek vége. Jobban megnézed új útitársad. Ez a nő egy ellenség. Milyen utálattal mustrál téged? S kezedben a zsolozsmás könyvet? De nem hagyod eltéríteni magad, imádkozol hangtalanul tovább. S lám! A következő sorban ezt hozza eléd az Írás: „ megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket”. Elgondolkozol. Valóban gyűlölettel nézett rád ez az új utas. És valóban ellenséged is. De az Evangéliumban az is benne áll, hogy a rosszért is jóval kell fizetned. Itt és mos...

Anya és hitbizonyosság

A hitre jutás és utána a hitérzék kifejlődése nem olyan tanulási folyamat, mint ahogy írni-olvasni tanulunk. A hit alapjait nem úgy sajátítjuk el, mintha betűről betűre haladnánk, egyre komolyabb könyveket olvasnánk, s végül teológiából doktorálnánk. Sokkal inkább úgy növekszünk a hitbizonyosságban és az abból fakadó cselekedeteinkben, mint ahogy gyermekkorunkban beszélni tanultunk. Utánzás, felismerések, egyéni lelemény kell egy kis emberkének, hogy kommunikálni tudjon. És kell még valami. Szerető család. A családban pedig, magzati korunktól 1-2 éves korunkig a nyelvtudást átadó legfőbb személy az édesanyánk. Őt halljuk legtöbbet. Ezt a rendet Isten alkotta így, és az ember könnyen belátja, hogy mindaz, amit Isten alkotott, jó. Ezért tartom fontosnak, hogy az Egyház minden lényegi megnyilvánulásában utal arra, hogy van Égi Édesanyánk. Van a hit szókincsének és logikájának elsajátításában mintánk és pártfogónk. Amikor kisgyerekeknek arról beszél egy hitoktató, hogy Mária vo...

Személyes látásmód

Jézus kérdésére, hogy mit szeretne, a vak ember két szóval válaszolt. „Hogy lássak!” Mindannyian megrendülünk ettől a két szótól. Hiszen érezzük, tudjuk, milyen nehéz élni látás nélkül. Milyen hatalmas hiány a látás hiánya. Kizár a világból. Majdnem ugyanezt mondhatta a vámos, Lévi is, aki tetteivel magát rekesztette ki kora társadalmából. Ő, mikor Jézust várták érkezni honfitársai, egy fára mászott föl. Ha akkor a Megváltó megkérdezte volna, „Lévi! Miért másztál föl a magasba”, a későbbi Szent Máté apostol így válaszolt volna: „Hogy lássalak!”. Mindannyian értjük a különbséget a két kifejezés között. Gyakran vagyunk úgy, hogy szeretnénk látni Istent és a teremtés számunkra eddig elrejtett összefüggéseit. Szeretnénk rájönni, hogyan működik az Isten-teremtette, de emberi szemmel láthatatlan megannyi létező. Ebből az emberi vágyból nézve érthető, miért vannak olyan sokan közülünk, akik az ezoterikus könyveket falják. Ha nem is látni, de a látható mögé be-bekukkantani szeretné...