Skip to main content

Posts

Showing posts from 2018

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?


Rövid leszekTalán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a ké…

Hogy írja Isten a történelmet?

Az ókori görög drámaírók ismerték az isteni beavatkozás jelenségét. Mikor színdarabjaikban egymásnak feszült az emberi jó és az emberi rossz, gyakran fordult elő, hogy az embert meghaladó erő döntötte el a küzdelmeket, így vagy úgy. Ez egy világos vélemény arról, hogy miként lép isteni erő a világ történetébe. De mit tanít a történelemről a katolikus egyház?
A katolikus történelemfelfogás A katolikus egyház szerint a történelem üdvtörténet. Az események úgy követik egymást, hogy bár részben ismétlődnek benne helyzetek és események, az emberiség útja az Istentől való elszakadástól az Istenhez való végleges megérkezésig vezet. Ez lesz a feltámadás napja. Ekkor megérkezünk.


Sokan kérdezik Az üdvtörténetről sokan meg szokták kérdezni, hogyan történhet abban minden Isten terve szerint, ha van minden embernek szabad akarata. Erre a kérdésre azt a választ szokták adni, hogy Isten titkai kifürkészhetetlenek. Isten útjai meghaladják a mi utainkat. S bár Istenről sokat tudhat az ember, azt is, hogy…

Katolikus és politika – a gyakorlatban

Kezdjük az alapoknál! A politika az érdekérvényesítés színtere. Az érdekérvényesítés módja századokról századokra változik. Jelenleg demokrácia van Magyarországon. Így a katolikusok érdekérvényesítésének módszere a pártpolitizálás és a szavazás. De tetszik-e Jézusnak, hogy ezek közül az egyikben vagy mindkettőben része legyen egy katolikusnak? Van-e ennek jézusi alapja? Jézus korában más volt... Jézus korában más volt a társadalmi berendezkedés. A hit, a nemzet, a vallás, a társadalom egy egységes, részletesen szabályozott rendet képezett, amelyen az sokat csorbított, hogy Róma uralma alatt éltek, de a lényegén nem változtatott. Az, mint kérdés, hogy részt vesz-e egy zsidó a politikában, nem merült föl úgy, mint ma. Ezért nehéz Jézusnak szavát találni arról, hogy ma, a XXI. században egy magyar katolikus hogyan politizáljon. Az érdeken túlHa azonban a politikát nem, mint magányos jelenséget nézzük, akkor egy lépést hátra lépve meglátjuk, hogy mi is az igazi tétje a katolikusok politikába…

Az irgalmas ember

Nincs hosszú mondanivalóm, de egy mondatba sem tudom sűríteni. Holnap lesz irgalamsság vasárnapja. Ezen az előestén úgy érzem, meg kell írnom, amire a délután folyamán rájöttem.
Az ősbűn Mindannyian tudjuk, hogy a gonosz azzal vette rá az embert, hogy bűnt kövessen el, hogy azt hazudta neki, ha eszik a fáról, olyan lesz, mint Isten.
És az ember evett a fáról és nyomorúságba érkezett.


Jézus ember akart lenni Ezt a nyomorúságban levő embert Isten megszánta és egyetlen Fiát küldte közénk, aki rengeteget tanított nekünk. Ezek közül az egyik központi tanítás, hogy Isten szeret bennünket és megbocsátja minden bűnünket. Isten végtelenül irgalmas.
Olyanok leszünk, mint Isten? Lehet az ember olyan, mint Isten? Tökéletesen olyan sosem lehet, de van egy tett, amiben megérezheti Isten lényegét. Amikor megbocsátunk, akkor hasonlítunk legjobban Istenre. Amikor annyira szeretünk valakit, hogy tiszta szívből megbocsátunk neki, akkor hasonlatosat teszünk ahhoz, amit a mi mennyei Atyánk tesz.
Miért van, …

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 9.

Amikor Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvének VIII. fejezetét olvassuk, akkor könnyen észrevesszük, hogy az első 5 szakasz a szegénységet megélő Szent Ferencet, a 6. szakasz és az utána következők pedig az állatokat is dédelgető és a rájuk hatást gyakorolni képes Szent Ferencet mutatják be. Lássuk most először az első 5 szakaszt! Amikor ezeket a szövegrészeket alaposan áttanulmányozzuk, akkor fölmerül bennünk egy hittani kérdés. Miért a szegénységen át vezet az út a jámborságig?


Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, értenünk kell, hogy mit ért Bonaventura jámborságon. Ehhez segítséget kapunk egy lábjegyzetből. Ebből kiderül számunkra, hogy a jámborság nem azonos a hitbéli gyakorlatok pontos betartásával. A jegyzetíró még azt is elmondja, hogy Bonaventuránál a jámborság a Szentháromságot jellemző cselekvés. „Amennyiben (pedig) embert jellemez a pietas (jámborság), úgy az tiszteletteljes válasz Isten szeretetére és egyben utánzása is annak.” A lábjegyzetet író, tehát, el akar…

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 8.

A VII. fejezet történeteit olvasva az ember zavarba jön. Nehéz a sok adat, Szent Ferenci-mondás és esemény között megtalálni az azokat egymás után soroló logikát. Pedig a szerző egyszerűvé teszi ezt nekünk. Annyit kell tennünk csupán, hogy elolvassuk figyelmesen a VII. fejezet címét: „A szegénység iránti szeretete és a hiányok csodálatos betöltése”. A cím olvasása után megérjük, hogy a VII. fejezetben egymás után következő szakaszok vagy azzal a szándékkal születtek, hogy bemutassák, mennyire szerette Szent Ferenc a szegénységet, vagy azzal a szándékkal születtek, hogy megmutassák a Szeráfi Atya közreműködésével vagy jelenlétében, a hiányok betöltésére szolgáló csodákat. De vajon tényleg elég-e a szöveg megértéséhez, ha ennek a két szempontnak a megjelenését keressük az egyes szakaszokban? Nem. Miért? Azért, mert aki ír, annak mindig vannak olyan előfeltételezései és élettapasztalatai, amelyek oly mértékű természetességgel az övék, hogy ki sem mondatnak vagy ha kimondatnak, akkor minteg…

Olvassuk együtt Szent Bonavnetura „Szent Ferenc élete" című könyvét 7.

Ebből a blogposztból nagyon látszik, hogy a könyvet a világi ferences testvéreimmel olvastuk együtt. Mostani olvasóimat arra kérem, ne vegyék zokon, hogy nem írtam át a dolgozatomat. Így legalább a Ferences Világi Rendben folyó beszélgetésekről is fogalmat alkothatnak olvasóim. Alaphelyzet Mielőtt elővennénk a szöveget és ismertetésébe kezdenénk, két kérdést tisztázni kell. Az egyik, hogy mi volt Szent Bonaventura célja az írásművel és a másik, hogy mi a mi célunk az írásmű tanulmányozásával. Mi volt Bonaventura célja? Ezt a könyv elé írt bevezetőből tudjuk meg. A szerző célja a közösség identitásának megrajzolása volt. Ez annyit jelent, hogy a műből a ferences lelkiség sokkal inkább megismerhető, mint Szent Ferenc élete. Mi a mi közösségünk célja az olvasással? Nem lehet más, mint a világi ferences lelkület ismeretének mélyítése és annak a saját, hétköznapi életünkbe építése. Ez a két cél vezet, amikor a VI. fejezet szinte minden pontjához megjegyzést fűzök, illetve kiemelek belőlü…

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 6.

Amit ebben a fejezetben olvasunk annak halvány nyomát is nehezen találjuk életünkben. Ebben a fejezetben ugyanis azt a kemény aszkézist ismerjük meg, amelyet Assisi Szent Ferenc gyakorolt. Tudjuk, hogy alig evett, sőt direkt elrontott finom ételeket, hogy ezzel megakadályozza, hogy élvezethez jusson. Tudjuk, hogy a megvakulást is inkább vállalta, mintsem hogy lemondjon bűnei siratásáról. Tudjuk, hogy a földön aludt. De miért tette ezt, aki a teremtett világ minden kis és nagy lényét örömmel megcsodálta? A válasz egyszerű és a fejezet első és második mondatában megkapjuk a választ: maga is lelkesen hordta Krisztus keresztjét, hogy a győzelem pálmájáig jusson. Elgondolkodtató szemlélet Első gondolatunk e cél megismerése után az lehet, hogy jó, azért volt a maga testéhez ilyen kíméletlen Szent Ferenc, hogy a lelkéhez jó legyen. Ez a gondolat nem is rossz. De én úgy vélem, ennél messzebb is mehetünk. Aki Krisztus keresztjét hordozza az nem egyszerűen a lelkéhez jó, az Krisztushoz jó. Majdne…

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 5.

Ennek a fejezetnek, azaz a tárgyalt könyvünk 4. fejezetének a címe a következő. A rend előrehaladása Szent Ferenc irányítása alatt, és a korábban jóváhagyott regula megerősítése. Ha végigolvassuk a fejezetet, meg kell állapítanunk, hogy a szerző valóban ezt is meséli el. És ezek után mégis érvényes a kérdésünk, hogy miről szól a 4. fejezet.Egy renddel kapcsolatos érvényes kérdésekA 4. fejezet rendkívül fontos a könyv egésze szempontjából. Itt ugyanis ismerteti Szent Bonaventura az összes olyan elhinni valót, ami egy renddel kapcsolatban fölmerülhet. Így ennek a fejezetnek a címe az is lehetne: Beszámoló minden elhihetőről, amit egy renddel kapcsolatban el kell hinni. Mit kell a rendel kapcsolatban elhinni?A rend alapítójának meg kell bizonyosodnia arról, hogy rendje Isten akaratából létezik. A rendbe lépőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a rend valóban Isten akaratából létezik és Istennek vele kapcsolatban az a terve, hogy ő e rendnek tagja legyen. De hogyan lehet erről megbizonyo…

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet.
Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen működhe…