Skip to main content

Ferences lelkiség


Szent Ferencet a legtöbben úgy ismerik, mint a természet védőjét és csodálóját. Ez egészen jó megközelítés, azonban a Szeráfi Atya - ahogyan Assisi Szent Ferencet emlegetni szokták - nem csupán a természetet, vagyis a Teremtő alkotásait csodálta. Őt rabul ejtette Isten maga és Istennek az emberhez való leereszkedése. Az Isten-élményéből és Szent Ferenc személyiségéből egy jól leírható és még inkább az ő általa alapított közösségében megtapasztalható lelkiség rajzolódott ki. Ennek a lelkiségnek az elemeit így szokták meghatározni.

  • testvériség
  • kicsinység
  • derű

Minden szó önmagáért beszél, de aki szeretne többet hallani róluk, szeretné pontosan értelmezni a fogalmakat, az bővebben ide kattintás után teheti meg.

Van még egy kiemelkedően fontos eleme is a ferences lelkiségnek. Assisi legnagyobb szülötte, nagyon sokszor vette szó szerint az Evangélium tanítását. Erre példa, hogy attól a pillanattól, amikor azt a részt hallotta az örömhírből, amikor Jézus elküldte tanítványait és arra kérte őket, hogy köszönjenek úgy, hogy „Békesség nektek!”, nos, ettől a pillanattól fogva, ő is így köszönt mindenkinek.

Végül meg kell említeni, hogy ferences szellemben több szerzetesrend is él. Róluk a „Ferences család” menüpontban találsz továbbiakat.

Ha érdekel Isten és a világ szinte ferences szemmel, akkor pedig olvasd a „Blog” menüpontban levő írásokat. Internetes napló, ferences szemszögből. Szolgáljon épülésedre!

Comments

Popular posts from this blog

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet. Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés? Rövid leszek Talán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egy

Rendezvény vagy hétköznap

Hány, de hány olyan katolikus rendezvény van, amely szervezőinek az a célja, hogy "közelebb vigyék a hitet a hitüket nem gyakorlókhoz"! Sok rendezvény jól is sikerült, lesz sajtója is és ellátogat rá néhány hitét rendszertelenül rendezvényeken gyakorló ember. Gondolom az eddig írtak stílusa elárulja a véleményemet is ezekről a megmozdulásokról. Pedig tudom, kellenek, a maguk helyén jók is. De van ennél az evangelizálásnál jobb is. Bátran állíthatom, mert gyakorlom. Beszélgetek a szomszédommal, a benzinkutassal, a postással. Ha kérdik, elmondom nekik a véleményemet hitről, vilgáról, a tévében közvetített szentmiséről. Ezek a beszélgetések mélyebb nyomot hagynak bennünk mint egy kiváló konferencián egy beszéd a katolikustól. Miért? Mert a szomszédom tudja, hogy bármikor kölcsön adom neki a turmixgépemet, a benzinkutas látja, hogy ha elfelejtek bérletet venni, akkor sem lógok a villamoson, hiszen a jegyeket tőle vásárolom, a postás pedig tanúja, hogy hogyan bánok a gyerekem