Skip to main content

Ferences lelkiség


Szent Ferencet a legtöbben úgy ismerik, mint a természet védőjét és csodálóját. Ez egészen jó megközelítés, azonban a Szeráfi Atya - ahogyan Assisi Szent Ferencet emlegetni szokták - nem csupán a természetet, vagyis a Teremtő alkotásait csodálta. Őt rabul ejtette Isten maga és Istennek az emberhez való leereszkedése. Az Isten-élményéből és Szent Ferenc személyiségéből egy jól leírható és még inkább az ő általa alapított közösségében megtapasztalható lelkiség rajzolódott ki. Ennek a lelkiségnek az elemeit így szokták meghatározni.

  • testvériség
  • kicsinység
  • derű

Minden szó önmagáért beszél, de aki szeretne többet hallani róluk, szeretné pontosan értelmezni a fogalmakat, az bővebben ide kattintás után teheti meg.

Van még egy kiemelkedően fontos eleme is a ferences lelkiségnek. Assisi legnagyobb szülötte, nagyon sokszor vette szó szerint az Evangélium tanítását. Erre példa, hogy attól a pillanattól, amikor azt a részt hallotta az örömhírből, amikor Jézus elküldte tanítványait és arra kérte őket, hogy köszönjenek úgy, hogy „Békesség nektek!”, nos, ettől a pillanattól fogva, ő is így köszönt mindenkinek.

Végül meg kell említeni, hogy ferences szellemben több szerzetesrend is él. Róluk a „Ferences család” menüpontban találsz továbbiakat.

Ha érdekel Isten és a világ szinte ferences szemmel, akkor pedig olvasd a „Blog” menüpontban levő írásokat. Internetes napló, ferences szemszögből. Szolgáljon épülésedre!

Comments

Popular posts from this blog

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet.
Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen működhe…

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 6.

Amit ebben a fejezetben olvasunk annak halvány nyomát is nehezen találjuk életünkben. Ebben a fejezetben ugyanis azt a kemény aszkézist ismerjük meg, amelyet Assisi Szent Ferenc gyakorolt. Tudjuk, hogy alig evett, sőt direkt elrontott finom ételeket, hogy ezzel megakadályozza, hogy élvezethez jusson. Tudjuk, hogy a megvakulást is inkább vállalta, mintsem hogy lemondjon bűnei siratásáról. Tudjuk, hogy a földön aludt. De miért tette ezt, aki a teremtett világ minden kis és nagy lényét örömmel megcsodálta? A válasz egyszerű és a fejezet első és második mondatában megkapjuk a választ: maga is lelkesen hordta Krisztus keresztjét, hogy a győzelem pálmájáig jusson. Elgondolkodtató szemlélet Első gondolatunk e cél megismerése után az lehet, hogy jó, azért volt a maga testéhez ilyen kíméletlen Szent Ferenc, hogy a lelkéhez jó legyen. Ez a gondolat nem is rossz. De én úgy vélem, ennél messzebb is mehetünk. Aki Krisztus keresztjét hordozza az nem egyszerűen a lelkéhez jó, az Krisztushoz jó. Majdne…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …