Skip to main content

Olvassuk együtt Szent Bonaventura Assisi Szent Ferencről szóló könyvét! 1.


Assisi Szent Ferenc életéről sokan írtak. Kortársai különböző legendagyűjteményeket állítottak össze életéről, a 18. századtól pedig sok tudományos mű született Assisi Szent Ferencről. Akkor miért éppen ezt a művet választottam a sok olvasnivalóból?

Ezzel a könyvvel világi ferences testvéreim fölkérésére kezdetem el foglalkozni. Közösségünk minden tagja fejezetről-fejezetre olvasta a könyvet, s engem arra kértek, hogy írjak beszélgetést indító gondolatokat. Így tehát adva volt a feladat, melyhez az irodalmat más választotta ki számomra. Akkor miért beszélhetek arról, hogy mégis az én döntésem volt, hogy Bonaventura nyomán mutassam be Szent Ferencet? Nos azért, mert Bonaventura már könyve bevezetőjében egy olyan erős állítást tesz, aminek későbbi kibontását mindannyian izgalommal várhatjuk.

Bonaventura legerősebb állítása Szent Ferencről

„… nem indokolatlan azt állítani, hogy (a Jelenések könyvében) a napkeletről felszálló és az élő Isten jelét viselő Angyal képe őt (Szent Ferencet) jelezte a Jegyes másik barátjának, János apostolnak és Evangelistának igaz jövendölésében.
A hatodik pecsét felnyitásakor ugyanis láttam
– mondja János a Jelenésekben –,
hogy egy másik Angyal száll fel napkeletről,
és az elő Isten jelét viseli.”

Ezzel azt állítja Bonaventura, hogy János apostol jövendölt Szent Ferencről. Tudom, protestáns testvéreink most elhúzzák a szájuk szélét, talán nem is olvasnak tovább. Hogy ez ne következzen be, csak annyit mondok, ha nem is fogadják el a Jelenések könyvének bonaventurai értelmezését, annyit elfogadhatnak belőle, hogy rendtársai úgy tudják Szent Ferenctől, hogy ő annyira szerette Jézust, hogy Jézus is barátjaként szerette Szent Ferencet.

Olvassa-e mindenki a könyvet?


Tudom, mindenkinek sorban állnak az olvasandó könyvek, s ha bár szereti annyira Assisi Szegénykéjét, hogy olvasna is róla, sosincs ideje rá. Az ő megnyugtatásukra mondom: ezt a sorozatot úgy írom, hogy az is értse, aki az adott fejezetet nem olvasta. Rendtársaim amúgy is azt mondták, hogy amit írok, azok esszék, önmagukban is megállnának. A blog olvasói kedvéért azonban nem egy-az-egyben hozom itt az általam megírt gondolatébresztő szövegeket, hanem átalakítom majd őket. Pax et bonum.



Comments

Popular posts from this blog

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet. Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés? Rövid leszek Talán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egy

A plébános úr tudta

A plébános úr tudta, hogy van Isten, hiszen ezt tanulta az egyetem teológiai karán. A kántor állandóan liturgikus szövegek és dallamok között élt, így tudni vélte Isten létét. Mivel mindennapi tapasztalata e mellett szólt, tudta és hitte a sekrescsés is, hogy Istennek lennie kell. A képviselő testültet elnöke, aki gazdaként az Úr adta növekedésre hagyatkozott, biztosra vette, hogy Isten él, mert éltet. A tanítónő hitt a feltámadott Krisztusban, mert minden napi áldozó volt. Elsős iskolás tanítványai pedig szerették Istent, mert felfogták, hogy Isten szereti őket.