Skip to main content

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 3.

Egy tény, egy kérdés
A 2. fejezetben rengeteg érdekes, könnyen elképzelhető, könnyen filmre vihető történetet olvashatunk Assisi Szent Ferencről. Ez a fejezet ugyanis azokat a közismert eseményeket örökíti meg, amelyeket a mozgóképek alkotói is könnyen tudnak feldolgozni. Ez egy tény, de fölmerülhet az olvasóban a kérdés, miét olyan egyszerű a mai embernek is befogadni ezt a szövegrészt. A választ nem kizárólag Szent Bonaventúra írói tehetségének elismerésével adhatjuk meg, hanem a történetek főszereplőjének egy kimagasló tulajdonságával.

Miért „moziképes” Szent Ferenc szentté válásának kezdete?

Sokan gondolják, hogy a történetek színpadias mivoltából fakad a könnyű megfilmesítés lehetősége. Igen, részben. Milyen fő események ismerhetők meg Szent Ferenc életéből a 2. fejezetben? A könyv írója ezt a fejezetet azzal nyitja, hogy Szent Ferenc San Damiano-templomban hallja Istent, aki arra szólítja föl, hogy állítsa helyre egyházát. Ezt Szent Ferenc úgy érti, hogy arra kéri őt Isten, hogy építse föl a templomot. Ehhez pénzre van szüksége, ezért eladja apja üzletének termékeit. Mikor ezt apja megtudja, erőnek-erejével haza viszi és meg is kötözi. Szent Ferencet édesanyja kiszabadítja. Az édesapa visszatértekor végül megkapja pénzét, ettől kapzsi szíve megnyugszik, de fiát a püspök elé citálja. És itt zajlaik le a közismert nagy jelenet, amikor utolsó szál ruháig mindent visszaad Szent Ferenc édesapjának és lelkesen vallja meg, hogy az ő igazi atyja a Mennyei Atya. A püspök az esten megrendül. Segít Szent Ferencnek, hogy ruhái legyenek. Ezek után Szent Ferenc a leprásokon segít, s néhány nap múlva megteszi első gyógyító csodáját. És itt kanyarodjunk vissza az eredeti kérdésre: miért moziképes ez a történet? Azért, mert Szent Ferenc megtérése rendkívül gyors. Mert Szent Ferenc mindenről, amiről úgy gondolja, hogy azt Isten kérte tőle, azonnal megvalósítja. És ez a 2. fejezet egyik tanulsága. Szent Ferenc szédületes sebességgel veti bele magát Isten minden kérésének teljesítésébe. De mi a másik tanulság?

Szent Ferenc három templomot hozott rendbe

A 2. fejezet azzal az eseménnyel kezdődik, hogy Szent Ferencet Isten fölszólítja a cselekvésre, hozzá, személyesen és közvetlenül, hozzá szól; és azzal ér véget a 2. fejezet, hogy elindul a világ ma is egyik legnagyobb szerzetes rendjének élete. A két esemény között azonban nem csak a teljes szegénység vállalása, hanem három templom fölépítésének munkája áll.
Azt hiszem, itt jó megállnunk egy kicsit a gondolkozásban. Szent Ferenc ugyanis a három templom közül az utolsót, az Angyalos Boldogasszony templomot szerette legjobban. Itt jött rá, hogy rendet kell alapítania. És ehhez, hogy otthonra találjon és hogy lelki otthont adjon fiainak, háromszor kellett nekiveselkednie a nagy munkának.

Ha érezted már, hogy hiába építettél...

Lehet, hogy te is építettél már közösséget, a közösség meg is alakult, de aztán más felé vitt az Isten és egy másik helyen újból közösséget kellett építened. Lehet, hogy a harmadik szakmát tanulja a gyermeked és nem érted, hogy mire ez a változtatgatás. Lehet, hogy a plébániátokon van egy fiatal lány, aki már a negyedik szerzetesrendről gondolja, hogy oda hívta az Úr. Lehet, hogy ezek mögött a történetek mögött valami személyes gyengeség van, de az is lehet, hogy ugyanaz történik velünk, mint ami akkor történt Szent Ferenccel, mikor az első két templomot építette. Valamit keresett még, maga sem tudta, hogy mit. És ez a 2. fejezetből kiolvasható második tanulság. Ha igazán vágysz Isten után, meg fogod találni azt a helyet (közösséget, rendet, plébániát), ahol otthon érzed magad. Előre, hát!






Comments

Popular posts from this blog

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet.
Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen működhe…

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 6.

Amit ebben a fejezetben olvasunk annak halvány nyomát is nehezen találjuk életünkben. Ebben a fejezetben ugyanis azt a kemény aszkézist ismerjük meg, amelyet Assisi Szent Ferenc gyakorolt. Tudjuk, hogy alig evett, sőt direkt elrontott finom ételeket, hogy ezzel megakadályozza, hogy élvezethez jusson. Tudjuk, hogy a megvakulást is inkább vállalta, mintsem hogy lemondjon bűnei siratásáról. Tudjuk, hogy a földön aludt. De miért tette ezt, aki a teremtett világ minden kis és nagy lényét örömmel megcsodálta? A válasz egyszerű és a fejezet első és második mondatában megkapjuk a választ: maga is lelkesen hordta Krisztus keresztjét, hogy a győzelem pálmájáig jusson. Elgondolkodtató szemlélet Első gondolatunk e cél megismerése után az lehet, hogy jó, azért volt a maga testéhez ilyen kíméletlen Szent Ferenc, hogy a lelkéhez jó legyen. Ez a gondolat nem is rossz. De én úgy vélem, ennél messzebb is mehetünk. Aki Krisztus keresztjét hordozza az nem egyszerűen a lelkéhez jó, az Krisztushoz jó. Majdne…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …