Skip to main content

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 6.

Amit ebben a fejezetben olvasunk annak halvány nyomát is nehezen találjuk életünkben. Ebben a fejezetben ugyanis azt a kemény aszkézist ismerjük meg, amelyet Assisi Szent Ferenc gyakorolt. Tudjuk, hogy alig evett, sőt direkt elrontott finom ételeket, hogy ezzel megakadályozza, hogy élvezethez jusson. Tudjuk, hogy a megvakulást is inkább vállalta, mintsem hogy lemondjon bűnei siratásáról. Tudjuk, hogy a földön aludt. De miért tette ezt, aki a teremtett világ minden kis és nagy lényét örömmel megcsodálta? A válasz egyszerű és a fejezet első és második mondatában megkapjuk a választ: maga is lelkesen hordta Krisztus keresztjét, hogy a győzelem pálmájáig jusson.
Elgondolkodtató szemlélet
Első gondolatunk e cél megismerése után az lehet, hogy jó, azért volt a maga testéhez ilyen kíméletlen Szent Ferenc, hogy a lelkéhez jó legyen. Ez a gondolat nem is rossz. De én úgy vélem, ennél messzebb is mehetünk. Aki Krisztus keresztjét hordozza az nem egyszerűen a lelkéhez jó, az Krisztushoz jó. Majdnem úgy, ahogy Cirenei Simon. Majdnem, hiszen Cirenei Simon átvette a keresztet Jézustól és hordozta is egy ideig, de ő akkor ennek a tettnek a misztikai mélységeit nem ismerte. Szent Ferenc és kortársai viszont már kiválóan tudták, hogy miközben önnön testükhöz kemények, Jézushoz gyengédek.
Ezt így napjainkban elmondani szinte lehetetlen. Nem azért, amit annyian mondanak, hogy a fogyasztói társadalom haszonélvezői nevetségessé teszik az önmegtartóztatást. Nem. Annak a Szent Ferencnek, aki kitartóan böjtöl és fázik és fájdalmakat okoz saját magának, nem az élvezeteket hajszolókon jól meggazdagodók az igazi ellenségei. Nem rájuk olvas legnagyobb ítéletet Szent Ferenc életpéldája. Akkor kire?
A kereszt hordozása életünk végéig
Szent Ferenc és minden szent aszkézise azt mutatja meg, hogy az eutanázia nem járható út. Az ún. kegyes halál ugyanis szeretet nélkül való. Miért? Mert nem szereti az ember Istent, ha érte nem vállal saját testében áldozatot. És azt hiszem, ez az a tanulság, ami megmutatja, hogy mindenki élhet úgy, olyan aszkézisben, mint Assisi Legboldogabb Embere. Mert a lényeg egy önmegtartóztatás esetében nem az, hogy milyen nagy a mértéke, hanem az, hogy mekkora szeretet váltotta ki.


Szent Ferenc is bocsánatot kért szamár testvértől
Tudjuk, hogy Szent Ferenc szamár testvérnek nevezte a testét, de azt is tudjuk, hogy élete végóráiban bocsánatot kért szamár testvértől. Tudjuk azt is, hogy egy világban élő keresztény nagyon sok mindenről nem mondhat le, mert olyanok a körülmények. Az emberi leleményesség azonban nem ismer határokat.
Ismerek egy világi ferencest, aki lassan 20 éve sosem tesz cukrot a kávéjába. Ismertem egy fiatalokból álló kisközösséget, amelynek a tagjai a nagyböjtben sosem ültek le villamoson, buszon. Ismertem egy olyan kövér nőt, aki nem evett vacsorát, amiről mindenki azt gondolta, hogy fogyókúra, pedig böjt volt.
Kis visszafogottság
Miben utánozhatjuk akkor mi is az aszkéta Szent Ferencet? Mondjunk le apró élvezetekről és tegyük ezt nagy szeretettel. És ez nem az én gondolatom. Kalkuttai Teréz Anya is ezt javasolja. Kis tett, nagy szeretet. Nemde a szentek egyezségét hirdeti az Egyház?


Comments

Popular posts from this blog

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?


Rövid leszekTalán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a ké…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …

Hogy írja Isten a történelmet?

Az ókori görög drámaírók ismerték az isteni beavatkozás jelenségét. Mikor színdarabjaikban egymásnak feszült az emberi jó és az emberi rossz, gyakran fordult elő, hogy az embert meghaladó erő döntötte el a küzdelmeket, így vagy úgy. Ez egy világos vélemény arról, hogy miként lép isteni erő a világ történetébe. De mit tanít a történelemről a katolikus egyház?
A katolikus történelemfelfogás A katolikus egyház szerint a történelem üdvtörténet. Az események úgy követik egymást, hogy bár részben ismétlődnek benne helyzetek és események, az emberiség útja az Istentől való elszakadástól az Istenhez való végleges megérkezésig vezet. Ez lesz a feltámadás napja. Ekkor megérkezünk.


Sokan kérdezik Az üdvtörténetről sokan meg szokták kérdezni, hogyan történhet abban minden Isten terve szerint, ha van minden embernek szabad akarata. Erre a kérdésre azt a választ szokták adni, hogy Isten titkai kifürkészhetetlenek. Isten útjai meghaladják a mi utainkat. S bár Istenről sokat tudhat az ember, azt is, hogy…