Miért jó, hogy kudarc ér egy világi ferencest?

Szent Ferenc élete végén tanulta meg
Szent Ferenc élete végén egyszer azt mondta, hogy elvették tőle a rendjét. Ez hatalamas kudarc volt számára. Rövid időn belül megtanulta azonban, hogy a rend nem az övé, hanem Istené.

A világi ferencesek és a kudarc
Bennünket, akik a világban élünk szinte minden hónapban ér egy-egy kisebb-nagyobb kudarc. Miért jó ez nekünk?
1. Változásra és változtatásra késztet.
2. Nem gondolhatjuk, hogy tökéletesek, főleg nem, hogy nagyok vagyunk.
3. Együttérzőek leszünk másokkal, amikor ők kudarcot élnek át.
4. Ha mindig csak sikeresek lennénk, talán nem is tudnánk értékelni a sikereket.
5. Ha jól jövünk ki a kudarcból, a környezetünknek példát mutathatunk vele.
6. Fölajánlhatjuk a szenvedést, melyet a komoly kudarcok miatt érzünk.

A kudarc is elmúlik egyszer
Ha ez eddig nem volt vigasztaló, akkor engedd meg, hogy még valami nagyon fontosat elmondjak, amit megértettem a kudarccal kapcsolatban. A kudarc ugyan a tiéd, de a kudarc és Te két külön létező vagytok. Te nem a kudarc vagy. Másképp látod? Írd meg egy hozzászólásban!

Comments

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet. Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés? Rövid leszek Talán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egy

A plébános úr tudta

A plébános úr tudta, hogy van Isten, hiszen ezt tanulta az egyetem teológiai karán. A kántor állandóan liturgikus szövegek és dallamok között élt, így tudni vélte Isten létét. Mivel mindennapi tapasztalata e mellett szólt, tudta és hitte a sekrescsés is, hogy Istennek lennie kell. A képviselő testültet elnöke, aki gazdaként az Úr adta növekedésre hagyatkozott, biztosra vette, hogy Isten él, mert éltet. A tanítónő hitt a feltámadott Krisztusban, mert minden napi áldozó volt. Elsős iskolás tanítványai pedig szerették Istent, mert felfogták, hogy Isten szereti őket.

Szent Ferenc szemével nézni a világot...

Search This Blog