Neked van szükséged arra, hogy imádkozz?

Bizony az embernek sokszor van szüksége arra, hogy Istenhez forduljon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak nekünk van szükségünk az imára és nem az Úrnak. A Katolikus Egyház Katekizmusa is azt tanítja, hogy Isten szomjazza az ember szavait és gondolatait. Isten szomjazza az odaadásunkat. Jézus a kereszten is kimondta ezt a szót: „Szomjazom”.

Isten hatalmas, nem szorulna a mi dicséretünkre, ha nem Ő maga volna a szeretet. Isten vár ránk és várja az imádságunkat is.

A legtöbb kolostorban egy harang jelzi, ha eljött a zsolozsmázás ideje. Nekünk, akik nem vagyunk és nem is leszünk szerzetesek, nekünk laikusoknak is, gyakran csak a harangok jelzik, hogy Isten várakozik ránk. De milyen harangok? A temetői harangzúgás, vagy a veszedelem idején félrevert harangok sikítása, néha, talán egy nemzeti ünnep harangvihara. Ezekben halljuk csak meg az imára szólító hangokat!

Pedig félelmetes mélységekbe és magasságokba juthatunk el akkor, ha tiszta átadással imádkozunk. Ha nem csak az igazságot éhezzük és szomjazzuk, hanem Istent magát. Erre Szent Ferenc személye ad tökéletes mintát. Első életrajzírója, ezt írta róla. Szent Ferenc nem imádkozó ember volt, hanem emberré lett imádság. Kérjük közbenjárását!

Comments

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet. Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés? Rövid leszek Talán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egy

A plébános úr tudta

A plébános úr tudta, hogy van Isten, hiszen ezt tanulta az egyetem teológiai karán. A kántor állandóan liturgikus szövegek és dallamok között élt, így tudni vélte Isten létét. Mivel mindennapi tapasztalata e mellett szólt, tudta és hitte a sekrescsés is, hogy Istennek lennie kell. A képviselő testültet elnöke, aki gazdaként az Úr adta növekedésre hagyatkozott, biztosra vette, hogy Isten él, mert éltet. A tanítónő hitt a feltámadott Krisztusban, mert minden napi áldozó volt. Elsős iskolás tanítványai pedig szerették Istent, mert felfogták, hogy Isten szereti őket.

Szent Ferenc szemével nézni a világot...

Search This Blog