Skip to main content

Madarak és ingovány



Mihez hasonlatos ez a nemzedék? Bizonyára sok mindenhez. Ha engem kérdeznének róla, s írnék egy abszurd drámát válaszként, akkor a nyitó színen egy csapat magyar állna az Ecsedi-lápban. Mindegyikük süppedne az ingoványba: ki bokáig, ki térdig, ki egészen a tokájáig. Helyzetük teljességgel reménytelen volna: a szabadulás esélyeit a XXI. századra minimálisra csökkentette a közös emlékezet feladása.
Pedig két évszázaddal korábban, a 48-49-es szabadságharc bukása után még megosztották egymás között a bujdosó honvédek, hogy hol szabad a pázsittal borított ingólápra lépni, s hol nem. Megmutatták egymásnak, mely részeken érdemes nádszálat a földbe szúrni, hogy élvezhető és éltető vízhez jussanak. Megtanították egymásnak, hogy hol fészkelnek az értékes tojást adó vízityúkok, s hogy hogyan kell fűzfavesszőből olyan kosarat fonni, mellyel könnyen megfogható a réti csík is. Ezzel a közös tudással nem pusztán a gyors halállal fenyegető, sárba és mocsokba süllyedést kerülhették el, hanem biztosították a túlélés minden feltételét.
De a XXI. századi magyarok, az én képzeletbeli honfitársaim, már nem rendelkeznek ilyen közös tulajdonban lévő ismeretekkel. Hogy sorsuk jóra fordulására semmi esély sincs, azt mégsem mondanám. Akadhatnak még közöttük, akik tudnak a természet apró jeleiből (nádiposzáták röpirányából, vörösrókák lábnyomából, a halak vonulásának útvonalaiból) következtetni arra, hogy hol foghatnának biztos talajt. Talán lesz valaki, aki elég figyelemmel van arra, melyik irányból érkezik tavasszal madár egy friss gallyacskával csőrében.
Hogy kik lesznek e messzelátó és összeszedettségre képes magyarok? Nem tudom. És Te? Látod annak lehetőségét, hogy lesz köztük egy-két magyar ferences világi rendi testvér is...?

Comments

Popular posts from this blog

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet.
Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen működhe…

Olvassuk együtt Szent Bonaventura Assisi Szent Ferencről szóló könyvét! 1.

Assisi Szent Ferenc életéről sokan írtak. Kortársai különböző legendagyűjteményeket állítottak össze életéről, a 18. századtól pedig sok tudományos mű született Assisi Szent Ferencről. Akkor miért éppen ezt a művet választottam a sok olvasnivalóból?
Ezzel a könyvvel világi ferences testvéreim fölkérésére kezdetem el foglalkozni. Közösségünk minden tagja fejezetről-fejezetre olvasta a könyvet, s engem arra kértek, hogy írjak beszélgetést indító gondolatokat. Így tehát adva volt a feladat, melyhez az irodalmat más választotta ki számomra. Akkor miért beszélhetek arról, hogy mégis az én döntésem volt, hogy Bonaventura nyomán mutassam be Szent Ferencet? Nos azért, mert Bonaventura már könyve bevezetőjében egy olyan erős állítást tesz, aminek későbbi kibontását mindannyian izgalommal várhatjuk.
Bonaventura legerősebb állítása Szent Ferencről „… nem indokolatlan azt állítani, hogy (a Jelenések könyvében) a napkeletről felszálló és az élő Isten jelét viselő Angyal képe őt (Szent Ferencet) j…

Olvassuk együtt Szent Bonaventura Assisi Szent Ferencről szóló könyvét! 2.

Mint azt e sorozat első részében írtam, „Ezzel a könyvvel világi ferences testvéreim fölkérésére kezdetem el foglalkozni”. Ebből következik, hogy a szöveget úgy dolgoztam föl, hogy azzal segítsek minden világi ferencesnek, hogy a maga „nem szerzetesi” életében Szent Ferenc-i módon cselekedjék. Most, hogy nagy nyilvánosság elé viszem a szöveget, időnként alakítok rajta, máskor azonban, meghagyom világi ferencesek számára készült formában. Pedig egyszerűen változtathatnék azon a kifejezésen, hogy „mi, világi ferencesek”. Csak annyit kellene írni: mi, akik követni akarjuk Jézus Krisztust. Azért írhatnám ezt, mert Szent Ferenc élete éppen erre példa. Ő az evangélium szavainak komolyan vevésével mást sem tett, mint igyekezett jézusi emberként cselekedni és jézusi emberré válni. Nos, tehát következzék az a gondolatébresztő olvasmány, melyet Szent Bonaventura Assisi Szent Ferencről szóló könyvének első fejezetéről írtam. Miről szól ez 1. fejezet? Az első fejezet egy többé-kevésbé időrendi sorr…