Isten nem megengedő, hanem irgalmas.
Ez nem játék a szavakkal. Akinek van a baráti körében olyan
ember, aki mindig mindenki vétkére talál egy felmentő gondolatot,
de képes évekig nem köszönni egy volt barátjkának, az tudja,
hogy mire gondolok.
A megnegedő emberekről akkor szoktunk
lemondani, amikor adódik egy komoly, karakán állásfoglalást
igénylő helyzet, de nem foglalnak állást, majd magukban úgy
intézik el az ügyet, hogy meengedően tekintenek tettükre. Igen,
türelmetlen vagyok a megengedő emberekkel szemben. Talán lesz egy
nap, amikor olyan irgalmas leszek, hogy róluk is jót írok.
Isten irgalmas
Amikor szeretnénk szemlélni Isten
viszonyát az emberi botlásokhoz, az ember botorkálásához, akkor
jól járunk el, ha a 31. zsoltár két versét idézzük föl.
és akinek bűnét eltörölték.
Boldog az, akinek az Úr nem számítja be vétkét,
és akinek lelke hamisság nélkül való...
...Bűnömet eléd tártam,
nem rejtettem el vétkemet előled.
Így szóltam: „Megvallom az Úrnak gonoszságomat!”
És te megbocsátottad vétkemet."
Ehhez a néhány sorhoz nincs mit hozzátenni. Isten irgalma abban áll, hogy megbocsájt és eltörli a bűnt. Megsemmisíti azt, amit mi is, Ő is rossznak tart. Mi pedig végtelen szabadságot érzünk. Te vágytál már erre a szabdságra?
Comments
Post a Comment