Isten nem megengedő

Isten nem megengedő, hanem irgalmas. Ez nem játék a szavakkal. Akinek van a baráti körében olyan ember, aki mindig mindenki vétkére talál egy felmentő gondolatot, de képes évekig nem köszönni egy volt barátjkának, az tudja, hogy mire gondolok.

A megnegedő emberekről akkor szoktunk lemondani, amikor adódik egy komoly, karakán állásfoglalást igénylő helyzet, de nem foglalnak állást, majd magukban úgy intézik el az ügyet, hogy meengedően tekintenek tettükre. Igen, türelmetlen vagyok a megengedő emberekkel szemben. Talán lesz egy nap, amikor olyan irgalmas leszek, hogy róluk is jót írok.

Isten irgalmas

Amikor szeretnénk szemlélni Isten viszonyát az emberi botlásokhoz, az ember botorkálásához, akkor jól járunk el, ha a 31. zsoltár két versét idézzük föl.

"Boldog, akinek gonoszsága megbocsátva,
és akinek bűnét eltörölték.
Boldog az, akinek az Úr nem számítja be vétkét,
és akinek lelke hamisság nélkül való...
...Bűnömet eléd tártam,
nem rejtettem el vétkemet előled.
Így szóltam: „Megvallom az Úrnak gonoszságomat!”
És te megbocsátottad vétkemet."

Ehhez a néhány sorhoz nincs mit hozzátenni. Isten irgalma abban áll, hogy megbocsájt és eltörli a bűnt. Megsemmisíti azt, amit mi is, Ő is rossznak tart. Mi pedig végtelen szabadságot érzünk. Te vágytál már erre a szabdságra?

Comments

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet. Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés? Rövid leszek Talán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egy

A plébános úr tudta

A plébános úr tudta, hogy van Isten, hiszen ezt tanulta az egyetem teológiai karán. A kántor állandóan liturgikus szövegek és dallamok között élt, így tudni vélte Isten létét. Mivel mindennapi tapasztalata e mellett szólt, tudta és hitte a sekrescsés is, hogy Istennek lennie kell. A képviselő testültet elnöke, aki gazdaként az Úr adta növekedésre hagyatkozott, biztosra vette, hogy Isten él, mert éltet. A tanítónő hitt a feltámadott Krisztusban, mert minden napi áldozó volt. Elsős iskolás tanítványai pedig szerették Istent, mert felfogták, hogy Isten szereti őket.

Szent Ferenc szemével nézni a világot...

Search This Blog