Sokan azt
mondják, hogy a pénz nem boldogít. Mi van ebbe a mondásba rejtve? Az, hogy a
gazdagságot vágyók valójában boldogságra vágynak és hogy ezt a vágyukat nem
érik el. Van azonban még valami, ami miatt nem vall nagy bölcsességre a pénz
fölhalmozása.
A
gazdagságra vágyni rövidlátás
Az ember
boldogságra vágyik. Ez Istentől való. Az emberek egy része viszont nem azt a
boldogságot keresi, ami a szív békéje és az elfogadottság öröme, hanem azt,
amit tárgyak birtoklásától és a kényelemes és luxus életformától kap. Ezek a
dolgok önmagukban jók, de mind a külsőséghez tartoznak. Ezek mind külsőben
megjelenő, egyházias szóhasználattal: a test örömeit szolgáló dolgok. Ezért,
aki ezekre vágyik és meg is szerzi ezeket, csak a külső világának, a testének a
boldogságát szolgálja.
Érdemes a
belső békére és boldogságra törekedni
Aki valóban
boldog akar lenni, az legtöbbször az is lesz. Aki fölismeri, hogy lelki
kiegyensúlyozottságát megalapozni nem lehet külsőségekkel, így a gazdagsággal
sem, de lehetséges imádsággal, böjttel és jócselekedetekkel, az előbb-utóbb
eléri a jó közérzetet is. Tudom, hogy vannak fizikai betegségek és olyan
családi és munkahelyi helyzetek, amelyek ezt a törekvést lehetetlenné teszik,
de aki nincs ilyen helyzetek szorításában, arra érvényes, hogy a belső
gazdagságra törekvés lényegesen értékesebb kihívás. Ezért mondom tehát, nem
érdemes külsőségekkel foglalkozni, mert azok elmúlnak, és kevésbé vannak
befolyással az ember boldogságérzetére mint a belső gazdagodás. Gondolj erre,
amikor erősen vágysz a boldogságra. Hallgass Jézusra, aki boldognak nevezte a
lélekben szegényeket.
Te másképp
látod? Írd meg egy hozzászólásban!
Comments
Post a Comment