Skip to main content

A gazdagságra törekvők rövidlátása

Sokan azt mondják, hogy a pénz nem boldogít. Mi van ebbe a mondásba rejtve? Az, hogy a gazdagságot vágyók valójában boldogságra vágynak és hogy ezt a vágyukat nem érik el. Van azonban még valami, ami miatt nem vall nagy bölcsességre a pénz fölhalmozása.
A gazdagságra vágyni rövidlátás
Az ember boldogságra vágyik. Ez Istentől való. Az emberek egy része viszont nem azt a boldogságot keresi, ami a szív békéje és az elfogadottság öröme, hanem azt, amit tárgyak birtoklásától és a kényelemes és luxus életformától kap. Ezek a dolgok önmagukban jók, de mind a külsőséghez tartoznak. Ezek mind külsőben megjelenő, egyházias szóhasználattal: a test örömeit szolgáló dolgok. Ezért, aki ezekre vágyik és meg is szerzi ezeket, csak a külső világának, a testének a boldogságát szolgálja.
Érdemes a belső békére és boldogságra törekedni
Aki valóban boldog akar lenni, az legtöbbször az is lesz. Aki fölismeri, hogy lelki kiegyensúlyozottságát megalapozni nem lehet külsőségekkel, így a gazdagsággal sem, de lehetséges imádsággal, böjttel és jócselekedetekkel, az előbb-utóbb eléri a jó közérzetet is. Tudom, hogy vannak fizikai betegségek és olyan családi és munkahelyi helyzetek, amelyek ezt a törekvést lehetetlenné teszik, de aki nincs ilyen helyzetek szorításában, arra érvényes, hogy a belső gazdagságra törekvés lényegesen értékesebb kihívás. Ezért mondom tehát, nem érdemes külsőségekkel foglalkozni, mert azok elmúlnak, és kevésbé vannak befolyással az ember boldogságérzetére mint a belső gazdagodás. Gondolj erre, amikor erősen vágysz a boldogságra. Hallgass Jézusra, aki boldognak nevezte a lélekben szegényeket.
Te másképp látod? Írd meg egy hozzászólásban!

Comments

Popular posts from this blog

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?


Rövid leszekTalán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a ké…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …

Hogy írja Isten a történelmet?

Az ókori görög drámaírók ismerték az isteni beavatkozás jelenségét. Mikor színdarabjaikban egymásnak feszült az emberi jó és az emberi rossz, gyakran fordult elő, hogy az embert meghaladó erő döntötte el a küzdelmeket, így vagy úgy. Ez egy világos vélemény arról, hogy miként lép isteni erő a világ történetébe. De mit tanít a történelemről a katolikus egyház?
A katolikus történelemfelfogás A katolikus egyház szerint a történelem üdvtörténet. Az események úgy követik egymást, hogy bár részben ismétlődnek benne helyzetek és események, az emberiség útja az Istentől való elszakadástól az Istenhez való végleges megérkezésig vezet. Ez lesz a feltámadás napja. Ekkor megérkezünk.


Sokan kérdezik Az üdvtörténetről sokan meg szokták kérdezni, hogyan történhet abban minden Isten terve szerint, ha van minden embernek szabad akarata. Erre a kérdésre azt a választ szokták adni, hogy Isten titkai kifürkészhetetlenek. Isten útjai meghaladják a mi utainkat. S bár Istenről sokat tudhat az ember, azt is, hogy…