Friday, January 3, 2014

A gazdagságra törekvők rövidlátása

Sokan azt mondják, hogy a pénz nem boldogít. Mi van ebbe a mondásba rejtve? Az, hogy a gazdagságot vágyók valójában boldogságra vágynak és hogy ezt a vágyukat nem érik el. Van azonban még valami, ami miatt nem vall nagy bölcsességre a pénz fölhalmozása.
A gazdagságra vágyni rövidlátás
Az ember boldogságra vágyik. Ez Istentől való. Az emberek egy része viszont nem azt a boldogságot keresi, ami a szív békéje és az elfogadottság öröme, hanem azt, amit tárgyak birtoklásától és a kényelemes és luxus életformától kap. Ezek a dolgok önmagukban jók, de mind a külsőséghez tartoznak. Ezek mind külsőben megjelenő, egyházias szóhasználattal: a test örömeit szolgáló dolgok. Ezért, aki ezekre vágyik és meg is szerzi ezeket, csak a külső világának, a testének a boldogságát szolgálja.
Érdemes a belső békére és boldogságra törekedni
Aki valóban boldog akar lenni, az legtöbbször az is lesz. Aki fölismeri, hogy lelki kiegyensúlyozottságát megalapozni nem lehet külsőségekkel, így a gazdagsággal sem, de lehetséges imádsággal, böjttel és jócselekedetekkel, az előbb-utóbb eléri a jó közérzetet is. Tudom, hogy vannak fizikai betegségek és olyan családi és munkahelyi helyzetek, amelyek ezt a törekvést lehetetlenné teszik, de aki nincs ilyen helyzetek szorításában, arra érvényes, hogy a belső gazdagságra törekvés lényegesen értékesebb kihívás. Ezért mondom tehát, nem érdemes külsőségekkel foglalkozni, mert azok elmúlnak, és kevésbé vannak befolyással az ember boldogságérzetére mint a belső gazdagodás. Gondolj erre, amikor erősen vágysz a boldogságra. Hallgass Jézusra, aki boldognak nevezte a lélekben szegényeket.
Te másképp látod? Írd meg egy hozzászólásban!

No comments:

Post a Comment