Skip to main content

Katolikus és álkatolikus életformák: a koldus, a szolga, a munkás és a kitartott


Ha az ember komolyan veszi az evangéliumot, akkor előbb-utóbb az anyagiak előteremtésében is olyan szerepbe kerül, amely megfelel a jézusi tanításnak. Mivel a világosság gyermekei megtapasztalják, hogy a világ fiai mennyi fortély, bűn és önfeladás révén boldogulnak, így olyan életstratégiát kell kidolgozniuk, amellyel családjuk egzisztenciája biztosított, de ez nem jár megalkuvással. Szegénységgel viszont járhat. Megfigyelésem szerint, a kenyérkeresethez való viszonyban, ma Magyarországon három katolikus és egy álkatolikus foglalkozási modell létezik:
a koldus, a szolga, a munkás és a kitartott.
A koldus
Szent Ferenc tanítása szerint élnek a koldusok. Assisi szegénye ugyanis azt tanítja, hogy minden testvérnek dolgoznia kell, de ha a becsületes munkájáért nem kapja meg a megélhetéshez szükséges pénzt, akkor járuljon az Úr terített asztalához, azaz kolduljon.
A koldus XXI. századi világi katolikusai általában valamilyen jótékonysági szervezetnél dolgoznak. Pályázatokból élnek. Tényleg megélik a „minden napnak a maga baja” lelkületet.
A szolga
Pál apostol azt tanítja, hogy a keresztények végezzék teendőiket úgy, mint a szolgák. Ez a magatartás forma azoknak sajátja, akik olyan munkakört vállalnak, amelyben pénzzel a lehető legkevesebbet kell foglalkozni, s amely pénz általában a központi költségvetésből származik. A szolga gyakran értelmiségi és legtöbbször tanár vagy a paraszolvenciáról lemondó orvos.
A munkás
Szent József mintájára gondoskodnak a családjukról azok, akik függetlenségre vágynak és saját vállalkozásban keresik meg a betevőt. Ők lehetnek takarító kisiparosok és vidéki gazdák vagy számítógépes szakemberek. Ha jól töltik ki ennek az életformának a kereteit, akkor ők sem lesznek gazdagok: számlát adnak és minden jövedelmüket föltüntetik az adóbevalláskor.
A kitartott
A kitartott életformát az álkatolikusok választják. Szájukban áldást, szívükben átkot hordanak- idézem meg a zsoltáros szavait. Ők azok, akik szívesen töltenek be egyházi munkaköröket és ott nagy hanggal alig teljesítenek valamit. Ők sem szoktak meggazdagodni, így amikor a gazdagokat szapulják, hitelesnek tűnnek. A közösség, amelyben élik álkatolikus életformájukat, azonban hamar ráismer mivoltukra.
Jézus azt kérte az Atyától, hogy követőit ne vegye ki a világból, de szabadítsa meg a gonosztól. A koldus, a szolga és a munkás esetében elmondhatjuk, hogy Jézus kérése nem volt hiábavaló. A kitartott pedig még bármikor rátalálhat az előbbi három életútra.

Comments

Popular posts from this blog

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?


Rövid leszekTalán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a ké…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …

Hogy írja Isten a történelmet?

Az ókori görög drámaírók ismerték az isteni beavatkozás jelenségét. Mikor színdarabjaikban egymásnak feszült az emberi jó és az emberi rossz, gyakran fordult elő, hogy az embert meghaladó erő döntötte el a küzdelmeket, így vagy úgy. Ez egy világos vélemény arról, hogy miként lép isteni erő a világ történetébe. De mit tanít a történelemről a katolikus egyház?
A katolikus történelemfelfogás A katolikus egyház szerint a történelem üdvtörténet. Az események úgy követik egymást, hogy bár részben ismétlődnek benne helyzetek és események, az emberiség útja az Istentől való elszakadástól az Istenhez való végleges megérkezésig vezet. Ez lesz a feltámadás napja. Ekkor megérkezünk.


Sokan kérdezik Az üdvtörténetről sokan meg szokták kérdezni, hogyan történhet abban minden Isten terve szerint, ha van minden embernek szabad akarata. Erre a kérdésre azt a választ szokták adni, hogy Isten titkai kifürkészhetetlenek. Isten útjai meghaladják a mi utainkat. S bár Istenről sokat tudhat az ember, azt is, hogy…