Skip to main content

Mérsékelten katolikus



Ugye nem jársz minden vasárnap templomba, csak amikor neked van rá szükséged? Imádkozni is csak a saját szavaiddal szoktál, unhatja a Jóisten a sok zsolozsmázó bigottat, nem? Egyébként is, még a „Hiszek egyben” sincs minden benne, amit tudni lehet a láthatatlan világról. A Biblia meg? Hány fordításon mentek át azok a szövegek?
Nézeteidnek megfelelően, már a legutóbbi népszámláláskor is azt mondtad hitedről, a kényes kérdéseknél, hogy mérsékelten katolikus vagy. És láttad a kérdezőbiztos szemében a cinkos egyetértést. Még meg is beszéltétek: milyen szép is lenne ez a világ a sok vallási fanatikus nélkül. Nos, nem volt időtök ezt átgondolni. Segítek most nektek egy kicsit. Nézzünk egy vallási „fanatikust”! Egy kereskedő fiát. Nézzük a Ferences Világi Rend alapítóját!
Tegyük fel, hogy Ferenc, mérsékelten katolikusként viseltetik, élete több meghatározó eseményénél! Mondjuk, mikor azt a felszólítást hallja, hogy „Ferenc! Építsd fel egyházamat!”, előbb érteni is akar hozzá, beiratkozik tehát levelező teológiára. Az évek múlnak, a tudása gyarapszik, de ekkor indítást érez, hogy betegeken segítsen. Nem sokkal ezután, egy rekreációs kirándulása alkalmával szembe jön vele egy leprás az erdei úton. Távolról odakiált neki, hogy sokan vannak-e, mire a leprás elszalad: nem adhatja föl társait.
Ekkor Ferenc úgy dönt, hogy gyűjtést rendez az erdő egy nagy részének megvásárlásához, ami majd jó elzárt rész lesz a fertőző betegeknek. A gyűjtést egy jótékonysági est vezeti be, ahol Assisi egyik szépasszonya, Klára mutat be akrobatikus táncot. A műsor nagy sikert arat, a pénz gyűlik, a leprásokat ugyan nem csókolja meg senki, de legalább elég nagy élettérhez jutnak. Nemde mértékletes megoldás ez!
Végül Ferenc, tanulmányai befejezéseként a szegénységből ír diplomamunkát. Művé telis-tele hivatkozásokkal: az egész akkori szakirodalmat áttekinti. De ez még nem elég! Érzi lelkében, hogy az önátadás is valahogy a témához tartozik. Úgy gondolja, ő minden földi javakat édesapjától kapott, s ezt valahogy, mondjuk jelképesen, vissza kellene adnia neki. Így szervezi meg a házassága előtti utolsó nagy rendezvényt Assisiben. Az „Önátadás Vasárnapja” elnevezést adja a kis performance-nak. Egy meleg nyári napon, a szentmise után, a főtéren, az összegyűlt sokaság körében, egy kis bársony párnára helyezve, fanfárok hangjaitól kisérve átadja, mi több, visszaadja édesapjának a 12 éves korában kinőtt sapkáját.
Mindez illik Ferenc társadalmi helyzetéhez. Mindez nagyon katolikus. Mindez mérsékelten katolikus.
Csupán egyet nem tudok. Ha a valóságban is minden így történt volna, akkor Te ismernéd még azt a szót, hogy katolikus?

Comments

Popular posts from this blog

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?


Rövid leszekTalán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a ké…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …

Hogy írja Isten a történelmet?

Az ókori görög drámaírók ismerték az isteni beavatkozás jelenségét. Mikor színdarabjaikban egymásnak feszült az emberi jó és az emberi rossz, gyakran fordult elő, hogy az embert meghaladó erő döntötte el a küzdelmeket, így vagy úgy. Ez egy világos vélemény arról, hogy miként lép isteni erő a világ történetébe. De mit tanít a történelemről a katolikus egyház?
A katolikus történelemfelfogás A katolikus egyház szerint a történelem üdvtörténet. Az események úgy követik egymást, hogy bár részben ismétlődnek benne helyzetek és események, az emberiség útja az Istentől való elszakadástól az Istenhez való végleges megérkezésig vezet. Ez lesz a feltámadás napja. Ekkor megérkezünk.


Sokan kérdezik Az üdvtörténetről sokan meg szokták kérdezni, hogyan történhet abban minden Isten terve szerint, ha van minden embernek szabad akarata. Erre a kérdésre azt a választ szokták adni, hogy Isten titkai kifürkészhetetlenek. Isten útjai meghaladják a mi utainkat. S bár Istenről sokat tudhat az ember, azt is, hogy…