Skip to main content

Hogy írja Isten a történelmet?

Az ókori görög drámaírók ismerték az isteni beavatkozás jelenségét. Mikor színdarabjaikban egymásnak feszült az emberi jó és az emberi rossz, gyakran fordult elő, hogy az embert meghaladó erő döntötte el a küzdelmeket, így vagy úgy. Ez egy világos vélemény arról, hogy miként lép isteni erő a világ történetébe. De mit tanít a történelemről a katolikus egyház?

A katolikus történelemfelfogás
A katolikus egyház szerint a történelem üdvtörténet. Az események úgy követik egymást, hogy bár részben ismétlődnek benne helyzetek és események, az emberiség útja az Istentől való elszakadástól az Istenhez való végleges megérkezésig vezet. Ez lesz a feltámadás napja. Ekkor megérkezünk.



Sokan kérdezik
Az üdvtörténetről sokan meg szokták kérdezni, hogyan történhet abban minden Isten terve szerint, ha van minden embernek szabad akarata. Erre a kérdésre azt a választ szokták adni, hogy Isten titkai kifürkészhetetlenek. Isten útjai meghaladják a mi utainkat. S bár Istenről sokat tudhat az ember, azt is, hogy Istennél semmi sem lehetetlen, de Őt teljesen felfogni sosem tudjuk.

Tudományos magyarázatok
Bár az ember tényleg soha föl nem foghatja Istent a maga teljességében, de nem tilos gondolkoznia Istenről. Mindenki ismeri Szent Ágoston történetét. Amikor a Szentháromság titkát szerette volna megfejteni, de alig jutott benne előre, egy nap egy gyermeket látott a tengerparton, aki a tenger vizét egy kis, saját maga által ásott gödörbe akarta átmerni. Ekkor jött rá Szent Ágoston, hogy az ember, bár újból és újból nagyobbíthatja a gödröt, a tenger vizét sosem fogja átmerni a maga által ásott mélyedésbe. Megértette tehát Szent Ágoston, hogy lehetetlennel próbálkozik, ha emberi elméjével föl akarja fogni a Szentháromság titkát annak teljes mélységében.

A negyedik század óta azonban sok víz mosta a Földközi-tenger partjait. Sok teológus gondolkozott azon is, hogy Isten hogyan éri el, hogy mindenképpen az Ő terve valósuljon meg a földön. Így a témának tengernyi az irodalma, amiket én most nem ismertetek. Mindössze egyetlen kis szempontot szeretnék megírni, ahogy az ismert Karinthy-novella hegedűse is csak egyetlen dalocskát szeretett volna eljátszani.

Az emberi lelkiismeret
Véleményem szerint Isten úgy tette biztos pályára az üdvtörténetet, hogy az emberben eredendően van lelkiismeret. Ha éles történelmi döntéseket kell hozni valakinek, akkor a döntésnek mindig van egy morális dimenziója is. Itt léphet be Isten egy ember világába mások számára észrevétlenül. Ez a belső csodák világa. Az ember és Isten kapcsolatának menyegzős terme. Ebben a térben nagyon sok dolog történik, amit Isten akar. Mint tudjuk, ő csak jót akar.

A veszedelmes emberek
Morálteológiát tanult katolikusok tudják – egyszerű emberek pedig tapasztalják –, hogy vannak emberek, akik elhallgattatják a lelkiismeretüket. Hogy Isten velük hogyan kommunikál? Gyakorta természeti katasztrófákon, más emberek lelkiismeretes viselkedésén, egyenes emberek egyenes szavain vagy éppen szövetségeseik árulásán keresztül.

Akkor jól látták a görögök?
Igen. A görögök jól tudták. Isten közvetlenül is beavatkozik a történelembe. Ezt a zsidó nép is ezerszer megtapasztalta. De ne feledjük, ha szeretnénk, hogy a jó győzzön az emberiség egyetemes történelmében, akkor ne mondjunk le saját lelkiismeretünk használatáról. A többi a többiek dolga...

Comments

Popular posts from this blog

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet.
Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen működhe…

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 6.

Amit ebben a fejezetben olvasunk annak halvány nyomát is nehezen találjuk életünkben. Ebben a fejezetben ugyanis azt a kemény aszkézist ismerjük meg, amelyet Assisi Szent Ferenc gyakorolt. Tudjuk, hogy alig evett, sőt direkt elrontott finom ételeket, hogy ezzel megakadályozza, hogy élvezethez jusson. Tudjuk, hogy a megvakulást is inkább vállalta, mintsem hogy lemondjon bűnei siratásáról. Tudjuk, hogy a földön aludt. De miért tette ezt, aki a teremtett világ minden kis és nagy lényét örömmel megcsodálta? A válasz egyszerű és a fejezet első és második mondatában megkapjuk a választ: maga is lelkesen hordta Krisztus keresztjét, hogy a győzelem pálmájáig jusson. Elgondolkodtató szemlélet Első gondolatunk e cél megismerése után az lehet, hogy jó, azért volt a maga testéhez ilyen kíméletlen Szent Ferenc, hogy a lelkéhez jó legyen. Ez a gondolat nem is rossz. De én úgy vélem, ennél messzebb is mehetünk. Aki Krisztus keresztjét hordozza az nem egyszerűen a lelkéhez jó, az Krisztushoz jó. Majdne…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …