Mindannyian
ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám,
bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan
gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki
üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról,
hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?
Az
ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az
Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja
értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször
bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a
keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény
gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem
ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak
tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek
lenni.
A
keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint
nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba,
áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor
megtagadja majd hitét, mit cselekszik. Aki pedig az Egyházat
üldözi, ma sem tudja, hogy mit cselekszik. Nem ismeri ugyanis
cselekvése tárgyát, az Egyházat. Nem ismeri azokat – még akkor
sem, ha lehallgató készüléket telepít a gyóntató székbe –,
akik hitből és hittel élnek.
S
ha mai üldözőink nem tudják, hogy kik vagyunk, akkor azt sem
tudják, hogy mit tesznek, amikor üldöznek bennünket. Mi viszont
pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk. Imádkozunk üldözőinkért.
Comments
Post a Comment