Skip to main content

Beszédes kudarc


Az egyik katolikus folyóirat munkatársai egy alkalommal arról beszélgettek, hogy milyen sok unalmas, igénytelen prédikációt hallgattak már meg életükben. Ebből a beszélgetésből aztán kinőtt egy kezdeményezés. Úgy döntöttek, hogy a ők maguk fognak írni homíliákat. Mivel egyikük sem volt pap, így ennek a rovatnak a civilia címet adták. Egy darabig születtek a vasárnapi evangéliumból kiinduló arások, de rövid időn belül kiderült, hogy nem is olyan egyszerű dolog érdekes, tárgyhoz és egyházhoz hű szövegeket alkotni. A vállalkozás kudarcba fulladt.

Mi lehetett a kudarc oka?
Minden világi ferences tudja, hogy rendünk alapítója milyen eltökélten tisztelte a papokat. Nem azért tette ezt, mert a papoknak magasabb iskolai végzettsége volt. Azért tisztelte őket, mert őket fölszentelték. Az egyház ma is azt írja elő, hogy homíliát csak fölszentelt pap mondhat. A kudarc egyik oka, tehát az lehetett, hogy a világi emberek nincsenek fölkenve a Szentlélek által arra, hogy a szentmisében prédikáljanak.

Akkor miért prédikált Szent Ferenc?
Mert meg volt hatva Istentől. Mert át volt hatva a Szentlélektől. Mert hozzá tényleg szólt Isten. És mert sokáig olvasta az evangéliumot, mielőtt beszélt volna az igék alapján. És itt a második ok, amiért a civilia kudarcba fulladt.

Mit tanít Ferenc pápa a kérdéssel kapcsolatban?
„A prédikáció előkészítése olyan fontos feladat, amely hosszú ideig tartó tanulást, imádságot, elmélyülést és lelkipásztori leleményességet kíván.” (Evangelii Gaudium, 145. pont.) Vagyis a prédikáláshoz teológiai tanulmányok szükségesek.

Te másképp látod? Szerinted más volt a kudarc oka? Írd meg egy hozzászólásban!

Comments

Popular posts from this blog

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?


Rövid leszekTalán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a ké…

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …

Katolikus és politika – a gyakorlatban

Kezdjük az alapoknál! A politika az érdekérvényesítés színtere. Az érdekérvényesítés módja századokról századokra változik. Jelenleg demokrácia van Magyarországon. Így a katolikusok érdekérvényesítésének módszere a pártpolitizálás és a szavazás. De tetszik-e Jézusnak, hogy ezek közül az egyikben vagy mindkettőben része legyen egy katolikusnak? Van-e ennek jézusi alapja? Jézus korában más volt... Jézus korában más volt a társadalmi berendezkedés. A hit, a nemzet, a vallás, a társadalom egy egységes, részletesen szabályozott rendet képezett, amelyen az sokat csorbított, hogy Róma uralma alatt éltek, de a lényegén nem változtatott. Az, mint kérdés, hogy részt vesz-e egy zsidó a politikában, nem merült föl úgy, mint ma. Ezért nehéz Jézusnak szavát találni arról, hogy ma, a XXI. században egy magyar katolikus hogyan politizáljon. Az érdeken túlHa azonban a politikát nem, mint magányos jelenséget nézzük, akkor egy lépést hátra lépve meglátjuk, hogy mi is az igazi tétje a katolikusok politikába…