Skip to main content

Egyház és Isten Országa – hová szeretnél bejutni?


Mielőtt egy megfigyelésemet megírom, szeretnék valamit leszögezni. Tudom, hogy a katolikus egyházat Jézus akarta és Ő is alapította meg. Hiszek „...az egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyházban...”. De megfigyeltem valamit.

Sokkal könnyebb az Egyházba bejutni egy embernek, mint Isten Országába. Mire alapozom ezt? Elég csak Jézusra figyelni, aki azt mondja, hogy a konkoly és a búza együtt nő a földeken. Sokan értelmezzük ezt úgy, hogy a hívők között élnek elkötelezett, boldog keresztények és élnek olyanok is, akik lélekben nem köteleződtek el Jézus mellett. Az Egyházi intézményekben utóbbiak sokszor jutnak komoly szerephez, nem nehéz nekik bejutni oda.
De előbbi állításom igazolására elég lehet azt is végiggondolni, hogy hányszor kellett az Egyház vezetőinek a hit tisztaságának védelmében papokkal, tévtanító teológusokkal szemben föllépniük. A papok pedig igazán az Egyház tagjai, igazán bejutottak az Egyházba, de a történelem rámutat, hogy Isten Országába többüknek (tévtanítók) nem sikerült eljutniuk.

Bevallom eddig nem tudtam kifürkészni, hogy a „konkoly-lelkű-hívek” miért jönnek az Egyházba, de valami más, sokkal fontosabbat megtapasztaltam. Az Egyházban nem mindig jó. Isten Országában azonban mindig csodálatos. Te hová jutottál be?

Comments

Popular posts from this blog

Megállnak Jézus szavai, hogy nem tudják mit cselekednek

Mindannyian ismerjük Jézus szavait, amit keresztfeszítőiről mondott. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekednek!”
Sokan gondolják úgy, hogy ma már mindenki tudja, mit cselekszik, aki üldözi a keresztényeket. A világban elterjedt az ismeret arról, hogy Jézust kinek tartják a benne hívő. De tényleg?

Az ismeretek ma is felületesek. Ha egy ateista el is olvassa az Evangéliumot, megfelelő segítség nélkül rosszul fogja értelmezni. Aki soha nem járt hittanra vagy akár többször bérmálkozott, annak nincsenek megfelelő ismeretei Jézusról. De a keresztényekről sincsenek megfelelő ismeretei. A keresztény gondolkodásmód, érzelemvilág, cselekvési formák, döntések nem ismerhetők meg kívülről. Aki nem éli a kereszténységet csak tanulmányozza, az sosem tapasztalja meg, hogy milyen kereszténynek lenni.
A keresztény ember Krisztus-követő. Aki nem kérdezi meg nap, mint nap Krisztust, hogy merre menjek Mester, az járhat templomba, áldozhat könnyek között, sosem fogja tudni, hogy amikor …

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!

A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?


Rövid leszekTalán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a ké…

Igaz mesék Assisi Szent Ferencről

Gyermekkorunkban testvéreimnek és unokatestvéreimnek sokszor mesélt nagyapánk. Legjobban az igaz meséket szerettük. Ilyenkor érdekes gyermekkori történeteket hallhattunk: vadászatról, betakarításról, elveszett és megkerült iskolás gyerekekről. Nem tudom miért, de talán ez az egyszerű érdeklődés nőtt később nagyra bennem, amikor megszerettem a történelmet.
Azt hiszem valami hasonló hatást érhet el Adraz Arko és Ursa Skoberne is, aki kisiskolásoknak való „mesekönyvet” készítettek Assisi Szent Ferenc életéről. A szerzőpáros láthatóan sokat bízott a képekre, melyek a ferences derűt árasztják magukból. Előfordulhat az is – ezt persze nem tudom –, hogy Szent Ferenc életének bizonyos eseményeiről előbb készült rajz mint szöveg. A két művész azonban jól ismeri saját művészeti ágának lehetőségei és határait. Míg a rövid gondolatok szinte minden esetben megfelelnek az Assisi Szegénykéjéről eddig a tudomány által feltártaknak, addig a kis, színes rajzok elkészítésénél a fantázia is erősen működhe…