Szent Ferenc szemével nézni a világot...

Szent Ferenc élete végén tanulta meg Szent Ferenc élete végén egyszer azt mondta, hogy elvették tőle a rendjét. Ez hatalamas kudarc volt számára. Rövid időn belül megtanulta azonban, hogy a rend nem az övé, hanem Istené. A világi ferencesek és a kudarc Bennünket, akik a világban élünk szinte minden hónapban ér egy-egy kisebb-nagyobb kudarc. Miért jó ez nekünk? 1. Változásra és változtatásra késztet. 2. Nem gondolhatjuk, hogy tökéletesek, főleg nem, hogy nagyok vagyunk. 3. Együttérzőek leszünk másokkal, amikor ők kudarcot élnek át. 4. Ha mindig csak sikeresek lennénk, talán nem is tudnánk értékelni a sikereket. 5. Ha jól jövünk ki a kudarcból, a környezetünknek példát mutathatunk vele. 6. Fölajánlhatjuk a szenvedést, melyet a komoly kudarcok miatt érzünk. A kudarc is elmúlik egyszer Ha ez eddig nem volt vigasztaló, akkor engedd meg, hogy még valami nagyon fontosat elmondjak, amit megértettem a kudarccal kapcsolatban. A kudarc ugyan a tiéd, de a kudarc és Te két külön létez...

Nem tudom, hogy a közgazdászok mit mondanának az alábbi okfejtésemre. Talán annyit: evidens. Csak ott tévedek, hogy Istent teszem meg oknak. Aki viszont hitben él, talán nem lát "elméletemben" kivetni valót. Mi a hozzáadott érték? Leegyszerűsítve a következő. Egy késztermékben az a hozzáadott érték, ami a nyersanyaghoz társul abból a célból, hogy a végén valamilyen hasznos eszköz (ruha, szerszám, televízió stb.) legyen belőle. De mitől lesz egy halom fémből televízió? Mindent megmunkálnak. Evidens. De az hogy hogyan kell azt a mindent megmunkálni, ahhoz gondolat kell. Ötlet, fáradozás és intuíció. Nos, ez a legutóbbi pedig Istentől jön. A mezőgazdaságban Isten beavatkozása A mezőgazdaságban minden a növényektől függ. A növényeknek pedig magjuk van, s hogy a magjukba rejtett program hogyan bontakozik ki az döntően az időjárástól függ. Az időjárás pedig a természet nagy műve, az ember csak ronthat rajta. A hívő ember pedig úgy néz a természetre, mint Isten által fönntar...

A Krisztust-követőknek, s így a világi ferencesek leki életének is, kulcsfontosságú része a csönd. Napjainkban különösen fontos lenne elidőznünk néha a csönben, mert a környezetünk állandóan azon fáradozik, hogy saját félelmeit zajokkal nyomja el. Mivel nem szoktunk a csöndhöz, így először a világi ferenceseket is megpróbálhatja a csöndben való időzés. De nekünk van egy nagy előnyünk sokakkal szemben. Nekünk nem fáj, hanem jót tesz a csönd. Kinek fáj akkor a csönd? Sokaknak. A fölényeseknek példúal azért, mert ha egy közösség csönben van, akkor senkire nem tehetnek epés megjegyzést. A farizeusoknak azért, mert ha egy közösség csönbe burkolózik, akkor nekik föl kell függeszteniük a "műsort". A másokat utánzóknak azért, mert minta híján, nem tudják, hogy mit cselekedjenek. Mit tanulhatunk ebből? Ha szeretnénk Istent meghallani a csöndben, akkor legyünk alázatosak, őszinték és saját magunk. Jézus pedig, aki a fán függött és bár epét kínáltak neki, kínzóiért úgy imádkoz...

Tudom, hogy azt a kérdést, amelyről most írok sok egyházszociológus úgy mutatja be, mint karizma és intézmény problémáját. Azt is tudom, hogy amit írni fogok, az nem tudományos okfejtés. Csupán az egészségesnek vélt hitérzékemre hagyatkozom, amikor elmondom, mit figyeltem meg. Isten, szerintem, emberben gondolkozik. Ő Ferenc testvért, Leó testvért, Boróka testvért, János testvért és a többieket szólította meg. Ő nem alapította meg a világi ferences rendet sem, de az első rendet sem. Embereket szólított meg, hogy szeressék őt. És ők mindenüket ott hagyva szerették őt. Ehhez a "szeretéshez" kerestek formákat, így született a regula. Tovább megyek! Jézus 12 tanítványt választott, s minden választáskor nevükön szólította őket. "Te Péter vagy" - kezdete azt a pár mondtot is, melyben az egyház fejéül egy embert, egy halászembert jelölt ki. Talán nem javítanak ki az egzegéták, ha  azt állítom, hogy Jézus nem csak le akarta fordítani Péter nevét és az evangelista sem cs...