Skip to main content

Személyes látásmód



Jézus kérdésére, hogy mit szeretne, a vak ember két szóval válaszolt. „Hogy lássak!”
Mindannyian megrendülünk ettől a két szótól. Hiszen érezzük, tudjuk, milyen nehéz élni látás nélkül. Milyen hatalmas hiány a látás hiánya. Kizár a világból.
Majdnem ugyanezt mondhatta a vámos, Lévi is, aki tetteivel magát rekesztette ki kora társadalmából. Ő, mikor Jézust várták érkezni honfitársai, egy fára mászott föl. Ha akkor a Megváltó megkérdezte volna, „Lévi! Miért másztál föl a magasba”, a későbbi Szent Máté apostol így válaszolt volna: „Hogy lássalak!”.
Mindannyian értjük a különbséget a két kifejezés között. Gyakran vagyunk úgy, hogy szeretnénk látni Istent és a teremtés számunkra eddig elrejtett összefüggéseit. Szeretnénk rájönni, hogyan működik az Isten-teremtette, de emberi szemmel láthatatlan megannyi létező. Ebből az emberi vágyból nézve érthető, miért vannak olyan sokan közülünk, akik az ezoterikus könyveket falják. Ha nem is látni, de a látható mögé be-bekukkantani szeretnének.
És a Jézust Krisztusnak vallók? A szentek, mint a vámosból apostollá váló Lévi?
Igen, ők valami mást szeretnének. Azért imádkoznak, úgy imádkoznak Istenhez: „Add meg Uram, hogy lássalak!”. Miért több ez? Mert az ezt kérő halandó nem csodás ismeretekre, hanem személyes találkozásra vágyik.
Te mit mondanál ma Jézusnak? Azt, hogy „Uram add, hogy lássak!” vagy azt, hogy „Uram
add, hogy lássalak Téged?”.

Comments

  1. Prudentia.

    Mindkettő roppant fontos! Sokak életében előbb a látás ajándéka ragyog fel, vagyis; rálátnak ennek a világnak relatív értékrendjére, arra, hogy mindez kevés, nem elég... Elmúlik. Ezekkel telítve -üres maradok. A Lélek sürgetésére elkezdenek keresni. S EKKOR felkínálja magát, Isten. "Az ajtód elött állok, s kopogok." Ezt a "kopogást" hallva szakadhat fel a kiáltás; add, hogy lássalak ! Ilyenkor tölt el a szent döbbenet, minden szemét, és kár Tehozzád képest Uram!!! De ez a felismerés csakis azután születhet meg, miután azon az ajtón belép JÉZUS.

    ReplyDelete
  2. Köszönöm, hogy ezt a gondolatot megosztottad velünk.

    ReplyDelete
  3. Anonymus

    Csak most olvastam köszönetedet.Amit írtam, azt felülről kaptam, így a köszönet az Urat illeti. Kívánom, hogy mindez legyen élő valóság az életedben! (S ha már így van, naponta adj boldogan hálát ezért!!!)

    ReplyDelete

Post a Comment

Popular posts from this blog

Volt már veled így?

Gödöllőnél a HÉV-en találtál egy ülőhelyet, ráadásul az ablak mellett. Veled szemben senki. A melletted helyet foglaló, s a melletted helyet foglalóval szemben ülő is rendes, jó akaratú emberek. Nem félsz elővenni a zsolozsmás könyvedet. Békédnél vagy. A Benedictus antifóna Kistarcsán ér, s a reggel első kellemetlensége is. Hosszú lábú, erőszakos, kemény vonásokkal szegélyezett, széles arcú nő csapódik a veled szemben levő üres ülésre. Amennyire tudod, összehúzod magad, az eddigi kényelemnek vége. Jobban megnézed új útitársad. Ez a nő egy ellenség. Milyen utálattal mustrál téged? S kezedben a zsolozsmás könyvet? De nem hagyod eltéríteni magad, imádkozol hangtalanul tovább. S lám! A következő sorban ezt hozza eléd az Írás: „ megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket”. Elgondolkozol. Valóban gyűlölettel nézett rád ez az új utas. És valóban ellenséged is. De az Evangéliumban az is benne áll, hogy a rosszért is jóval kell fizetned. Itt és mos...

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 9.

Amikor Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvének VIII. fejezetét olvassuk, akkor könnyen észrevesszük, hogy az első 5 szakasz a szegénységet megélő Szent Ferencet, a 6. szakasz és az utána következők pedig az állatokat is dédelgető és a rájuk hatást gyakorolni képes Szent Ferencet mutatják be. Lássuk most először az első 5 szakaszt! Amikor ezeket a szövegrészeket alaposan áttanulmányozzuk, akkor fölmerül bennünk egy hittani kérdés. Miért a szegénységen át vezet az út a jámborságig? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, értenünk kell, hogy mit ért Bonaventura jámborságon. Ehhez segítséget kapunk egy lábjegyzetből. Ebből kiderül számunkra, hogy a jámborság nem azonos a hitbéli gyakorlatok pontos betartásával. A jegyzetíró még azt is elmondja, hogy Bonaventuránál a jámborság a Szentháromságot jellemző cselekvés. „Amennyiben (pedig) embert jellemez a pietas (jámborság), úgy az tiszteletteljes válasz Isten szeretetére és egyben utánzása is annak.” A lábjegyzetet í...

Olvassuk együtt Szent Bonavnetura „Szent Ferenc élete" című könyvét 7.

Ebből a blogposztból nagyon látszik, hogy a könyvet a világi ferences testvéreimmel olvastuk együtt. Mostani olvasóimat arra kérem, ne vegyék zokon, hogy nem írtam át a dolgozatomat. Így legalább a Ferences Világi Rendben folyó beszélgetésekről is fogalmat alkothatnak olvasóim. Alaphelyzet Mielőtt elővennénk a szöveget és ismertetésébe kezdenénk, két kérdést tisztázni kell. Az egyik, hogy mi volt Szent Bonaventura célja az írásművel és a másik, hogy mi a mi célunk az írásmű tanulmányozásával. Mi volt Bonaventura célja? Ezt a könyv elé írt bevezetőből tudjuk meg. A szerző célja a közösség identitásának megrajzolása volt. Ez annyit jelent, hogy a műből a ferences lelkiség sokkal inkább megismerhető, mint Szent Ferenc élete. Mi a mi közösségünk célja az olvasással? Nem lehet más, mint a világi ferences lelkület ismeretének mélyítése és annak a saját, hétköznapi életünkbe építése. Ez a két cél vezet, amikor a VI. fejezet szinte minden pontjához megjegyzést fűzök, ill...