Skip to main content

Probléma a Matematika Birodalmában


Valamikor, réges-régen, a Matematika Birodalmában a görbék elkezdetek panaszkodni az egyenesekre. A Birodalom egész sajtóját telekürtölték azzal, hogy az egyenesek unalmasak, fantáziátlanok és nélkülöznek minden kreativitást. Az egyenesek ezzel veszélyt jelentenek a haladásra.
Az egyenesek kezdetben rá se hederítettek a görbék hangoskodására, mert tudatában voltak hasznosságuknak: ők a legrövidebb út két pont között. Ez a hozzáállás azonban csak elmérgesítette a helyzetet. A görbék egyre gúnyosabban és erőszakosabban léptek föl, az egyenesek pedig már nem tudták megőrizni higgadtságukat. A Matematika Birodalmában akkor ért el a probléma, a „most, azonnal megoldást kell találni” szintre, amikor a görbék bejelentették, hogy vagy átalakul az egyenesek fele görbévé, vagy ők otthagyják a Birodalmat. Ekkor ült össze az ország vezetősége, az Együtthatók Tanácsa. Mint a Tanács neve is mutatja, ebben azok az aritmetikai és geometria polgárok tanácskoztak, akik együtt képesek voltak hatni a többi polgárra. Az ő tanácskozásuk is parttalannak és eredménytelennek látszott, amíg a legöregebb polgár, Összeadás Apó rá nem jött, hogy mi a görbék igazi baja: irigyelték az egyenesek egyszerűségét és azt szerették volna, ha valamilyen módon az egyenesek közé számítódnának. És ekkor jött a Matematika Birodalmának tündére, Intuíció Donna, s Összeadás Apó elméjében nagy ötlet támadt! Megkért két egyenest, hogy keresztezzék egymást derékszögben úgy, hogy vonalaik jobbra és föl plusz, balra és lefelé, mínusz számázásokat vegyenek föl. Ezt két, türelmességéről híres egyenes meg is tette. Összeadás Apó megmondta a két egyenesnek, hogy ne féljenek, s bármit, amit az ő nevükben majd mond a görbék hangadóinak, fogadjanak el. A bölcs öreg, ekkor odahívta a derékszögben feszítőkhöz a véleményformáló görbéket. Így beszélt hozzájuk.
„Görbék Legnagyobbjai! Az egyenesek készek egészen befogadni benneteket. Ehhez derékszögbe álltak. Az általuk felosztott síkon bárhol lesztek, bármilyen formában, mindig hozzátok tartozónak fogadnak majd el. De ez még semmi! Az egyenesek új alakzatának Ti, görbék adhattok nevet.”
A görbék megszeppentek. Hiszen ha most nem tudnak egy találó matematikai kifejezéssel elrukkolni, akkor ők maguk bizonyulnak fantáziátlannak. Már azon voltak, hogy kijelentsék, hogy egy olyan ügyintézési rendszert, melyet nem demokratikusan választott bírák, hanem a történelmileg kialakult Együtthatók Tanácsa diktál nem fogadhatnak el, egyikük, Görbe Főszerkesztő fölé ereszkedett Intuíció Donna. Görbe Főszerkesztő a sugallatban megkapta a jelenség új nevét. Ezért így szólt.
„Görbe Társak. Ma mi adunk nevet az egyeneseknek, akik belátták, hogy be kell fogadniuk bennünket. Ezzel ugyan nem értünk harcunk végére, de fontos csatát nyerünk. Legyen az új, egyenesekből álló rendszer neve: koordináta rendszer. Vegyük most birtokunkba!”
A két végtelenül toleráns és beszámozástól tarka egyenes pedig csak annyit gondolt: „Ti elneveztetek bennünket, mi meg minden egyes pontotokban értékelhetünk benneteket.”
A béke végre helyre állt. Az Együtthatók Tanácsa végre a Birodalom igazi problémáival, a deriválással és az integrálással kezdhetett foglalkozni. Minden nap láthatjuk, hogy milyen sikeresen.

Comments

Popular posts from this blog

Volt már veled így?

Gödöllőnél a HÉV-en találtál egy ülőhelyet, ráadásul az ablak mellett. Veled szemben senki. A melletted helyet foglaló, s a melletted helyet foglalóval szemben ülő is rendes, jó akaratú emberek. Nem félsz elővenni a zsolozsmás könyvedet. Békédnél vagy. A Benedictus antifóna Kistarcsán ér, s a reggel első kellemetlensége is. Hosszú lábú, erőszakos, kemény vonásokkal szegélyezett, széles arcú nő csapódik a veled szemben levő üres ülésre. Amennyire tudod, összehúzod magad, az eddigi kényelemnek vége. Jobban megnézed új útitársad. Ez a nő egy ellenség. Milyen utálattal mustrál téged? S kezedben a zsolozsmás könyvet? De nem hagyod eltéríteni magad, imádkozol hangtalanul tovább. S lám! A következő sorban ezt hozza eléd az Írás: „ megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket”. Elgondolkozol. Valóban gyűlölettel nézett rád ez az új utas. És valóban ellenséged is. De az Evangéliumban az is benne áll, hogy a rosszért is jóval kell fizetned. Itt és mos...

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 9.

Amikor Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvének VIII. fejezetét olvassuk, akkor könnyen észrevesszük, hogy az első 5 szakasz a szegénységet megélő Szent Ferencet, a 6. szakasz és az utána következők pedig az állatokat is dédelgető és a rájuk hatást gyakorolni képes Szent Ferencet mutatják be. Lássuk most először az első 5 szakaszt! Amikor ezeket a szövegrészeket alaposan áttanulmányozzuk, akkor fölmerül bennünk egy hittani kérdés. Miért a szegénységen át vezet az út a jámborságig? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, értenünk kell, hogy mit ért Bonaventura jámborságon. Ehhez segítséget kapunk egy lábjegyzetből. Ebből kiderül számunkra, hogy a jámborság nem azonos a hitbéli gyakorlatok pontos betartásával. A jegyzetíró még azt is elmondja, hogy Bonaventuránál a jámborság a Szentháromságot jellemző cselekvés. „Amennyiben (pedig) embert jellemez a pietas (jámborság), úgy az tiszteletteljes válasz Isten szeretetére és egyben utánzása is annak.” A lábjegyzetet í...

Olvassuk együtt Szent Bonavnetura „Szent Ferenc élete" című könyvét 7.

Ebből a blogposztból nagyon látszik, hogy a könyvet a világi ferences testvéreimmel olvastuk együtt. Mostani olvasóimat arra kérem, ne vegyék zokon, hogy nem írtam át a dolgozatomat. Így legalább a Ferences Világi Rendben folyó beszélgetésekről is fogalmat alkothatnak olvasóim. Alaphelyzet Mielőtt elővennénk a szöveget és ismertetésébe kezdenénk, két kérdést tisztázni kell. Az egyik, hogy mi volt Szent Bonaventura célja az írásművel és a másik, hogy mi a mi célunk az írásmű tanulmányozásával. Mi volt Bonaventura célja? Ezt a könyv elé írt bevezetőből tudjuk meg. A szerző célja a közösség identitásának megrajzolása volt. Ez annyit jelent, hogy a műből a ferences lelkiség sokkal inkább megismerhető, mint Szent Ferenc élete. Mi a mi közösségünk célja az olvasással? Nem lehet más, mint a világi ferences lelkület ismeretének mélyítése és annak a saját, hétköznapi életünkbe építése. Ez a két cél vezet, amikor a VI. fejezet szinte minden pontjához megjegyzést fűzök, ill...