Skip to main content

Ferences lelkiség


Szent Ferencet a legtöbben úgy ismerik, mint a természet védőjét és csodálóját. Ez egészen jó megközelítés, azonban a Szeráfi Atya - ahogyan Assisi Szent Ferencet emlegetni szokták - nem csupán a természetet, vagyis a Teremtő alkotásait csodálta. Őt rabul ejtette Isten maga és Istennek az emberhez való leereszkedése. Az Isten-élményéből és Szent Ferenc személyiségéből egy jól leírható és még inkább az ő általa alapított közösségében megtapasztalható lelkiség rajzolódott ki. Ennek a lelkiségnek az elemeit így szokták meghatározni.

  • testvériség
  • kicsinység
  • derű

Minden szó önmagáért beszél, de aki szeretne többet hallani róluk, szeretné pontosan értelmezni a fogalmakat, az bővebben ide kattintás után teheti meg.

Van még egy kiemelkedően fontos eleme is a ferences lelkiségnek. Assisi legnagyobb szülötte, nagyon sokszor vette szó szerint az Evangélium tanítását. Erre példa, hogy attól a pillanattól, amikor azt a részt hallotta az örömhírből, amikor Jézus elküldte tanítványait és arra kérte őket, hogy köszönjenek úgy, hogy „Békesség nektek!”, nos, ettől a pillanattól fogva, ő is így köszönt mindenkinek.

Végül meg kell említeni, hogy ferences szellemben több szerzetesrend is él. Róluk a „Ferences család” menüpontban találsz továbbiakat.

Ha érdekel Isten és a világ szinte ferences szemmel, akkor pedig olvasd a „Blog” menüpontban levő írásokat. Internetes napló, ferences szemszögből. Szolgáljon épülésedre!

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Volt már veled így?

Gödöllőnél a HÉV-en találtál egy ülőhelyet, ráadásul az ablak mellett. Veled szemben senki. A melletted helyet foglaló, s a melletted helyet foglalóval szemben ülő is rendes, jó akaratú emberek. Nem félsz elővenni a zsolozsmás könyvedet. Békédnél vagy. A Benedictus antifóna Kistarcsán ér, s a reggel első kellemetlensége is. Hosszú lábú, erőszakos, kemény vonásokkal szegélyezett, széles arcú nő csapódik a veled szemben levő üres ülésre. Amennyire tudod, összehúzod magad, az eddigi kényelemnek vége. Jobban megnézed új útitársad. Ez a nő egy ellenség. Milyen utálattal mustrál téged? S kezedben a zsolozsmás könyvet? De nem hagyod eltéríteni magad, imádkozol hangtalanul tovább. S lám! A következő sorban ezt hozza eléd az Írás: „ megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket”. Elgondolkozol. Valóban gyűlölettel nézett rád ez az új utas. És valóban ellenséged is. De az Evangéliumban az is benne áll, hogy a rosszért is jóval kell fizetned. Itt és mos...
5 comments
Read more

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 9.

Amikor Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvének VIII. fejezetét olvassuk, akkor könnyen észrevesszük, hogy az első 5 szakasz a szegénységet megélő Szent Ferencet, a 6. szakasz és az utána következők pedig az állatokat is dédelgető és a rájuk hatást gyakorolni képes Szent Ferencet mutatják be. Lássuk most először az első 5 szakaszt! Amikor ezeket a szövegrészeket alaposan áttanulmányozzuk, akkor fölmerül bennünk egy hittani kérdés. Miért a szegénységen át vezet az út a jámborságig? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, értenünk kell, hogy mit ért Bonaventura jámborságon. Ehhez segítséget kapunk egy lábjegyzetből. Ebből kiderül számunkra, hogy a jámborság nem azonos a hitbéli gyakorlatok pontos betartásával. A jegyzetíró még azt is elmondja, hogy Bonaventuránál a jámborság a Szentháromságot jellemző cselekvés. „Amennyiben (pedig) embert jellemez a pietas (jámborság), úgy az tiszteletteljes válasz Isten szeretetére és egyben utánzása is annak.” A lábjegyzetet í...
Post a Comment
Read more

Anya és hitbizonyosság

A hitre jutás és utána a hitérzék kifejlődése nem olyan tanulási folyamat, mint ahogy írni-olvasni tanulunk. A hit alapjait nem úgy sajátítjuk el, mintha betűről betűre haladnánk, egyre komolyabb könyveket olvasnánk, s végül teológiából doktorálnánk. Sokkal inkább úgy növekszünk a hitbizonyosságban és az abból fakadó cselekedeteinkben, mint ahogy gyermekkorunkban beszélni tanultunk. Utánzás, felismerések, egyéni lelemény kell egy kis emberkének, hogy kommunikálni tudjon. És kell még valami. Szerető család. A családban pedig, magzati korunktól 1-2 éves korunkig a nyelvtudást átadó legfőbb személy az édesanyánk. Őt halljuk legtöbbet. Ezt a rendet Isten alkotta így, és az ember könnyen belátja, hogy mindaz, amit Isten alkotott, jó. Ezért tartom fontosnak, hogy az Egyház minden lényegi megnyilvánulásában utal arra, hogy van Égi Édesanyánk. Van a hit szókincsének és logikájának elsajátításában mintánk és pártfogónk. Amikor kisgyerekeknek arról beszél egy hitoktató, hogy Mária vo...
4 comments
Read more