Skip to main content

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 3.

Egy tény, egy kérdés
A 2. fejezetben rengeteg érdekes, könnyen elképzelhető, könnyen filmre vihető történetet olvashatunk Assisi Szent Ferencről. Ez a fejezet ugyanis azokat a közismert eseményeket örökíti meg, amelyeket a mozgóképek alkotói is könnyen tudnak feldolgozni. Ez egy tény, de fölmerülhet az olvasóban a kérdés, miét olyan egyszerű a mai embernek is befogadni ezt a szövegrészt. A választ nem kizárólag Szent Bonaventúra írói tehetségének elismerésével adhatjuk meg, hanem a történetek főszereplőjének egy kimagasló tulajdonságával.

Miért „moziképes” Szent Ferenc szentté válásának kezdete?

Sokan gondolják, hogy a történetek színpadias mivoltából fakad a könnyű megfilmesítés lehetősége. Igen, részben. Milyen fő események ismerhetők meg Szent Ferenc életéből a 2. fejezetben? A könyv írója ezt a fejezetet azzal nyitja, hogy Szent Ferenc San Damiano-templomban hallja Istent, aki arra szólítja föl, hogy állítsa helyre egyházát. Ezt Szent Ferenc úgy érti, hogy arra kéri őt Isten, hogy építse föl a templomot. Ehhez pénzre van szüksége, ezért eladja apja üzletének termékeit. Mikor ezt apja megtudja, erőnek-erejével haza viszi és meg is kötözi. Szent Ferencet édesanyja kiszabadítja. Az édesapa visszatértekor végül megkapja pénzét, ettől kapzsi szíve megnyugszik, de fiát a püspök elé citálja. És itt zajlaik le a közismert nagy jelenet, amikor utolsó szál ruháig mindent visszaad Szent Ferenc édesapjának és lelkesen vallja meg, hogy az ő igazi atyja a Mennyei Atya. A püspök az esten megrendül. Segít Szent Ferencnek, hogy ruhái legyenek. Ezek után Szent Ferenc a leprásokon segít, s néhány nap múlva megteszi első gyógyító csodáját. És itt kanyarodjunk vissza az eredeti kérdésre: miért moziképes ez a történet? Azért, mert Szent Ferenc megtérése rendkívül gyors. Mert Szent Ferenc mindenről, amiről úgy gondolja, hogy azt Isten kérte tőle, azonnal megvalósítja. És ez a 2. fejezet egyik tanulsága. Szent Ferenc szédületes sebességgel veti bele magát Isten minden kérésének teljesítésébe. De mi a másik tanulság?

Szent Ferenc három templomot hozott rendbe

A 2. fejezet azzal az eseménnyel kezdődik, hogy Szent Ferencet Isten fölszólítja a cselekvésre, hozzá, személyesen és közvetlenül, hozzá szól; és azzal ér véget a 2. fejezet, hogy elindul a világ ma is egyik legnagyobb szerzetes rendjének élete. A két esemény között azonban nem csak a teljes szegénység vállalása, hanem három templom fölépítésének munkája áll.
Azt hiszem, itt jó megállnunk egy kicsit a gondolkozásban. Szent Ferenc ugyanis a három templom közül az utolsót, az Angyalos Boldogasszony templomot szerette legjobban. Itt jött rá, hogy rendet kell alapítania. És ehhez, hogy otthonra találjon és hogy lelki otthont adjon fiainak, háromszor kellett nekiveselkednie a nagy munkának.

Ha érezted már, hogy hiába építettél...

Lehet, hogy te is építettél már közösséget, a közösség meg is alakult, de aztán más felé vitt az Isten és egy másik helyen újból közösséget kellett építened. Lehet, hogy a harmadik szakmát tanulja a gyermeked és nem érted, hogy mire ez a változtatgatás. Lehet, hogy a plébániátokon van egy fiatal lány, aki már a negyedik szerzetesrendről gondolja, hogy oda hívta az Úr. Lehet, hogy ezek mögött a történetek mögött valami személyes gyengeség van, de az is lehet, hogy ugyanaz történik velünk, mint ami akkor történt Szent Ferenccel, mikor az első két templomot építette. Valamit keresett még, maga sem tudta, hogy mit. És ez a 2. fejezetből kiolvasható második tanulság. Ha igazán vágysz Isten után, meg fogod találni azt a helyet (közösséget, rendet, plébániát), ahol otthon érzed magad. Előre, hát!






Comments

Popular posts from this blog

Volt már veled így?

Gödöllőnél a HÉV-en találtál egy ülőhelyet, ráadásul az ablak mellett. Veled szemben senki. A melletted helyet foglaló, s a melletted helyet foglalóval szemben ülő is rendes, jó akaratú emberek. Nem félsz elővenni a zsolozsmás könyvedet. Békédnél vagy. A Benedictus antifóna Kistarcsán ér, s a reggel első kellemetlensége is. Hosszú lábú, erőszakos, kemény vonásokkal szegélyezett, széles arcú nő csapódik a veled szemben levő üres ülésre. Amennyire tudod, összehúzod magad, az eddigi kényelemnek vége. Jobban megnézed új útitársad. Ez a nő egy ellenség. Milyen utálattal mustrál téged? S kezedben a zsolozsmás könyvet? De nem hagyod eltéríteni magad, imádkozol hangtalanul tovább. S lám! A következő sorban ezt hozza eléd az Írás: „ megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket”. Elgondolkozol. Valóban gyűlölettel nézett rád ez az új utas. És valóban ellenséged is. De az Evangéliumban az is benne áll, hogy a rosszért is jóval kell fizetned. Itt és mos...

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 9.

Amikor Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvének VIII. fejezetét olvassuk, akkor könnyen észrevesszük, hogy az első 5 szakasz a szegénységet megélő Szent Ferencet, a 6. szakasz és az utána következők pedig az állatokat is dédelgető és a rájuk hatást gyakorolni képes Szent Ferencet mutatják be. Lássuk most először az első 5 szakaszt! Amikor ezeket a szövegrészeket alaposan áttanulmányozzuk, akkor fölmerül bennünk egy hittani kérdés. Miért a szegénységen át vezet az út a jámborságig? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, értenünk kell, hogy mit ért Bonaventura jámborságon. Ehhez segítséget kapunk egy lábjegyzetből. Ebből kiderül számunkra, hogy a jámborság nem azonos a hitbéli gyakorlatok pontos betartásával. A jegyzetíró még azt is elmondja, hogy Bonaventuránál a jámborság a Szentháromságot jellemző cselekvés. „Amennyiben (pedig) embert jellemez a pietas (jámborság), úgy az tiszteletteljes válasz Isten szeretetére és egyben utánzása is annak.” A lábjegyzetet í...

Olvassuk együtt Szent Bonavnetura „Szent Ferenc élete" című könyvét 7.

Ebből a blogposztból nagyon látszik, hogy a könyvet a világi ferences testvéreimmel olvastuk együtt. Mostani olvasóimat arra kérem, ne vegyék zokon, hogy nem írtam át a dolgozatomat. Így legalább a Ferences Világi Rendben folyó beszélgetésekről is fogalmat alkothatnak olvasóim. Alaphelyzet Mielőtt elővennénk a szöveget és ismertetésébe kezdenénk, két kérdést tisztázni kell. Az egyik, hogy mi volt Szent Bonaventura célja az írásművel és a másik, hogy mi a mi célunk az írásmű tanulmányozásával. Mi volt Bonaventura célja? Ezt a könyv elé írt bevezetőből tudjuk meg. A szerző célja a közösség identitásának megrajzolása volt. Ez annyit jelent, hogy a műből a ferences lelkiség sokkal inkább megismerhető, mint Szent Ferenc élete. Mi a mi közösségünk célja az olvasással? Nem lehet más, mint a világi ferences lelkület ismeretének mélyítése és annak a saját, hétköznapi életünkbe építése. Ez a két cél vezet, amikor a VI. fejezet szinte minden pontjához megjegyzést fűzök, ill...