Skip to main content

Gondolkodjunk a katolikus gondolkodásmódról!


A probléma adott. Sokszor tapasztaljuk, hogy olyan vádak érnek bennünket, katolikusokat, amelyeknek nincs semmilyen alapjuk. Ilyenkor gondolhatunk cselvetésre vagy burkolt keresztényüldözésre is, de az biztos, hogy az ilyen támadások végrehajtói, akik rólunk „kígyót-békát kiabálnak” legtöbb esetben úgy utálnak bennünket, hogy nem ismerik a katolikus gondolkodásmódot. És én azt mondom, erről ők is, mi is tehetünk. De miért a katolikus gondolkodásmód léte vagy nem léte a kulcskérdés?



Rövid leszek

Talán sokan várnák, hogy akkor most itt definiáljam a katolikus gondolkodásmódot. Ez teljesen szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, de röviden mégis annyit mondanék, hogy katolikus módon az gondolkozik, akinek ugyanaz szép, jó és igaz, ami Istennek is az. Persze definiálhatnám más módon is. Például úgy, hogy az sajátította el a katolikus gondolkodásmódot, ki úgy éli meg hitét és úgy gondolkozik a hétköznapi és tudományos kérdésekben, hogy az összhangban van a katolikus egyház éppen arra a kérdésre vonatkozó tanításával. Van még kulturális szempontú definíció is – de tényleg rövid leszek.

Hogyan alakul ki a katolikus gondolkodásmód?

A katolikus gondolkodásmód alapja a hitérzék. Mivel fejleszthető ki a hitérzék? Két tevékenységgel. Az egyik, hogy a szeretet cselekedeteit cselekszi meg az ember. A másik, hogy állandó kapcsolatot ápol Istennel. Ez a két „tevékenység” fejleszti a hitérzéket, de a hitérzék mellett más is kell a katolikus gondolkodásmód elsajátításához.

A hitérzék nem elég

Mint minden gondolkodásmód a katolikus gondolkodásmód is legjobban a gondolkodásmód képviselőinek meghallgatása révén alakítható ki. Ennek legegyszerűbb módja, ha az embert gyerekkorában körülvevők között sok a hitérzékkel megáldott katolikus. Ha ez nincs, nagy érdem, ha valaki mégis katolikus módon tud gondolkozni. Magyarán: aki katolikus családban nő föl, az könnyebben sajátítja el a katolikus gondolkozásmódot, de ez a felnőtt, érett katolikus gondolkodásmód birtoklásához még nem elég.
Ehhez más is kell. Aki ugyanis nem végez az általános műveltségének megfelelő szintű teológiai tanulmányokat, az nehezen tudja, hogy milyen is a katolikus gondolkodásmód. Vagyis: hittani ismeretek nélkül a hitérzék még önmagában nem alakítja át senkinek a gondolkodásmódját katolikussá. A bennünket támadóknak gondolkodásmódja nem katolikus.

Ha katolikus lenne a bennünket támadók gondolkodásmódja, akkor nem támadnának?

Nem. Akkor nem támadnának, mert akkor ők is katolikusok lennének. Lenne hitérzékük, lenne élő kapcsolatuk Istennel, otthon éreznék magukat az Egyházban.

És katolikussá lehet tenni a bennünket támadók gondolkodásmódját?

Van akiét igen, de a megátalkodottakét nehezen. Szent Ferencnek még megátalkodottakat is sikerült katolikus gondolkodásmódúvá tenni. Minta tehát van arra, hogyan lehet emberek gondolkodásmódját megváltoztatni. Ha meg akarod ismerni, olvasd Szent Ferenc műveit is!





Comments

Popular posts from this blog

Volt már veled így?

Gödöllőnél a HÉV-en találtál egy ülőhelyet, ráadásul az ablak mellett. Veled szemben senki. A melletted helyet foglaló, s a melletted helyet foglalóval szemben ülő is rendes, jó akaratú emberek. Nem félsz elővenni a zsolozsmás könyvedet. Békédnél vagy. A Benedictus antifóna Kistarcsán ér, s a reggel első kellemetlensége is. Hosszú lábú, erőszakos, kemény vonásokkal szegélyezett, széles arcú nő csapódik a veled szemben levő üres ülésre. Amennyire tudod, összehúzod magad, az eddigi kényelemnek vége. Jobban megnézed új útitársad. Ez a nő egy ellenség. Milyen utálattal mustrál téged? S kezedben a zsolozsmás könyvet? De nem hagyod eltéríteni magad, imádkozol hangtalanul tovább. S lám! A következő sorban ezt hozza eléd az Írás: „ megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket”. Elgondolkozol. Valóban gyűlölettel nézett rád ez az új utas. És valóban ellenséged is. De az Evangéliumban az is benne áll, hogy a rosszért is jóval kell fizetned. Itt és mos...

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 9.

Amikor Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvének VIII. fejezetét olvassuk, akkor könnyen észrevesszük, hogy az első 5 szakasz a szegénységet megélő Szent Ferencet, a 6. szakasz és az utána következők pedig az állatokat is dédelgető és a rájuk hatást gyakorolni képes Szent Ferencet mutatják be. Lássuk most először az első 5 szakaszt! Amikor ezeket a szövegrészeket alaposan áttanulmányozzuk, akkor fölmerül bennünk egy hittani kérdés. Miért a szegénységen át vezet az út a jámborságig? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, értenünk kell, hogy mit ért Bonaventura jámborságon. Ehhez segítséget kapunk egy lábjegyzetből. Ebből kiderül számunkra, hogy a jámborság nem azonos a hitbéli gyakorlatok pontos betartásával. A jegyzetíró még azt is elmondja, hogy Bonaventuránál a jámborság a Szentháromságot jellemző cselekvés. „Amennyiben (pedig) embert jellemez a pietas (jámborság), úgy az tiszteletteljes válasz Isten szeretetére és egyben utánzása is annak.” A lábjegyzetet í...

Anya és hitbizonyosság

A hitre jutás és utána a hitérzék kifejlődése nem olyan tanulási folyamat, mint ahogy írni-olvasni tanulunk. A hit alapjait nem úgy sajátítjuk el, mintha betűről betűre haladnánk, egyre komolyabb könyveket olvasnánk, s végül teológiából doktorálnánk. Sokkal inkább úgy növekszünk a hitbizonyosságban és az abból fakadó cselekedeteinkben, mint ahogy gyermekkorunkban beszélni tanultunk. Utánzás, felismerések, egyéni lelemény kell egy kis emberkének, hogy kommunikálni tudjon. És kell még valami. Szerető család. A családban pedig, magzati korunktól 1-2 éves korunkig a nyelvtudást átadó legfőbb személy az édesanyánk. Őt halljuk legtöbbet. Ezt a rendet Isten alkotta így, és az ember könnyen belátja, hogy mindaz, amit Isten alkotott, jó. Ezért tartom fontosnak, hogy az Egyház minden lényegi megnyilvánulásában utal arra, hogy van Égi Édesanyánk. Van a hit szókincsének és logikájának elsajátításában mintánk és pártfogónk. Amikor kisgyerekeknek arról beszél egy hitoktató, hogy Mária vo...