Hogy írja Isten a történelmet?

Az ókori görög drámaírók ismerték az isteni beavatkozás jelenségét. Mikor színdarabjaikban egymásnak feszült az emberi jó és az emberi rossz, gyakran fordult elő, hogy az embert meghaladó erő döntötte el a küzdelmeket, így vagy úgy. Ez egy világos vélemény arról, hogy miként lép isteni erő a világ történetébe. De mit tanít a történelemről a katolikus egyház?

A katolikus történelemfelfogás

A katolikus egyház szerint a történelem üdvtörténet. Az események úgy követik egymást, hogy bár részben ismétlődnek benne helyzetek és események, az emberiség útja az Istentől való elszakadástól az Istenhez való végleges megérkezésig vezet. Ez lesz a feltámadás napja. Ekkor megérkezünk.

Sokan kérdezik

Az üdvtörténetről sokan meg szokták kérdezni, hogyan történhet abban minden Isten terve szerint, ha van minden embernek szabad akarata. Erre a kérdésre azt a választ szokták adni, hogy Isten titkai kifürkészhetetlenek. Isten útjai meghaladják a mi utainkat. S bár Istenről sokat tudhat az ember, azt is, hogy Istennél semmi sem lehetetlen, de Őt teljesen felfogni sosem tudjuk.

Tudományos magyarázatok

Bár az ember tényleg soha föl nem foghatja Istent a maga teljességében, de nem tilos gondolkoznia Istenről. Mindenki ismeri Szent Ágoston történetét. Amikor a Szentháromság titkát szerette volna megfejteni, de alig jutott benne előre, egy nap egy gyermeket látott a tengerparton, aki a tenger vizét egy kis, saját maga által ásott gödörbe akarta átmerni. Ekkor jött rá Szent Ágoston, hogy az ember, bár újból és újból nagyobbíthatja a gödröt, a tenger vizét sosem fogja átmerni a maga által ásott mélyedésbe. Megértette tehát Szent Ágoston, hogy lehetetlennel próbálkozik, ha emberi elméjével föl akarja fogni a Szentháromság titkát annak teljes mélységében.

A negyedik század óta azonban sok víz mosta a Földközi-tenger partjait. Sok teológus gondolkozott azon is, hogy Isten hogyan éri el, hogy mindenképpen az Ő terve valósuljon meg a földön. Így a témának tengernyi az irodalma, amiket én most nem ismertetek. Mindössze egyetlen kis szempontot szeretnék megírni, ahogy az ismert Karinthy-novella hegedűse is csak egyetlen dalocskát szeretett volna eljátszani.

Az emberi lelkiismeret

Véleményem szerint Isten úgy tette biztos pályára az üdvtörténetet, hogy az emberben eredendően van lelkiismeret. Ha éles történelmi döntéseket kell hozni valakinek, akkor a döntésnek mindig van egy morális dimenziója is. Itt léphet be Isten egy ember világába mások számára észrevétlenül. Ez a belső csodák világa. Az ember és Isten kapcsolatának menyegzős terme. Ebben a térben nagyon sok dolog történik, amit Isten akar. Mint tudjuk, ő csak jót akar.

A veszedelmes emberek

Morálteológiát tanult katolikusok tudják – egyszerű emberek pedig tapasztalják –, hogy vannak emberek, akik elhallgattatják a lelkiismeretüket. Hogy Isten velük hogyan kommunikál? Gyakorta természeti katasztrófákon, más emberek lelkiismeretes viselkedésén, egyenes emberek egyenes szavain vagy éppen szövetségeseik árulásán keresztül.

Akkor jól látták a görögök?

Igen. A görögök jól tudták. Isten közvetlenül is beavatkozik a történelembe. Ezt a zsidó nép is ezerszer megtapasztalta. De ne feledjük, ha szeretnénk, hogy a jó győzzön az emberiség egyetemes történelmében, akkor ne mondjunk le saját lelkiismeretünk használatáról. A többi a többiek dolga...