Skip to main content

A hozzáadott értéket Isten termeli ki

Nem tudom, hogy a közgazdászok mit mondanának az alábbi okfejtésemre. Talán annyit: evidens. Csak ott tévedek, hogy Istent teszem meg oknak. Aki viszont hitben él, talán nem lát "elméletemben" kivetni valót.
Mi a hozzáadott érték?
Leegyszerűsítve a következő. Egy késztermékben az a hozzáadott érték, ami a nyersanyaghoz társul abból a célból, hogy a végén valamilyen hasznos eszköz (ruha, szerszám, televízió stb.) legyen belőle. De mitől lesz egy halom fémből televízió? Mindent megmunkálnak. Evidens. De az hogy hogyan kell azt a mindent megmunkálni, ahhoz gondolat kell. Ötlet, fáradozás és intuíció. Nos, ez a legutóbbi pedig Istentől jön.

A mezőgazdaságban Isten beavatkozása
A mezőgazdaságban minden a növényektől függ. A növényeknek pedig magjuk van, s hogy a magjukba rejtett program hogyan bontakozik ki az döntően az időjárástól függ. Az időjárás pedig a természet nagy műve, az ember csak ronthat rajta. A hívő ember pedig úgy néz a természetre, mint Isten által fönntartott és éltetett rendszerre.
Isten a legnagyobb adófizető
Mindebből egyenesen következik, hogy ahozzáadott érték adó, mely Magyarországon az áfa, nem keletkezhet Isten nélkül. Így mondhajtjuk azt, hogy Isten segedelme nélkül nem keletkezne áfa. S milyen adóból származó pénzt fizetünk az EU költségvetésébe? Igen, az áfa egy részét. Vagyis kis humorral mondhatjuk, hogy Isten az Európai Unió legnagyobb a dófizetője. Nem érdekes? Más a véleményed? Írd meg egy hozzászólásban!
A kép forrása: http://www.morguefile.com/archive/display/113781

Comments

Popular posts from this blog

Volt már veled így?

Gödöllőnél a HÉV-en találtál egy ülőhelyet, ráadásul az ablak mellett. Veled szemben senki. A melletted helyet foglaló, s a melletted helyet foglalóval szemben ülő is rendes, jó akaratú emberek. Nem félsz elővenni a zsolozsmás könyvedet. Békédnél vagy. A Benedictus antifóna Kistarcsán ér, s a reggel első kellemetlensége is. Hosszú lábú, erőszakos, kemény vonásokkal szegélyezett, széles arcú nő csapódik a veled szemben levő üres ülésre. Amennyire tudod, összehúzod magad, az eddigi kényelemnek vége. Jobban megnézed új útitársad. Ez a nő egy ellenség. Milyen utálattal mustrál téged? S kezedben a zsolozsmás könyvet? De nem hagyod eltéríteni magad, imádkozol hangtalanul tovább. S lám! A következő sorban ezt hozza eléd az Írás: „ megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket”. Elgondolkozol. Valóban gyűlölettel nézett rád ez az új utas. És valóban ellenséged is. De az Evangéliumban az is benne áll, hogy a rosszért is jóval kell fizetned. Itt és mos...

Anya és hitbizonyosság

A hitre jutás és utána a hitérzék kifejlődése nem olyan tanulási folyamat, mint ahogy írni-olvasni tanulunk. A hit alapjait nem úgy sajátítjuk el, mintha betűről betűre haladnánk, egyre komolyabb könyveket olvasnánk, s végül teológiából doktorálnánk. Sokkal inkább úgy növekszünk a hitbizonyosságban és az abból fakadó cselekedeteinkben, mint ahogy gyermekkorunkban beszélni tanultunk. Utánzás, felismerések, egyéni lelemény kell egy kis emberkének, hogy kommunikálni tudjon. És kell még valami. Szerető család. A családban pedig, magzati korunktól 1-2 éves korunkig a nyelvtudást átadó legfőbb személy az édesanyánk. Őt halljuk legtöbbet. Ezt a rendet Isten alkotta így, és az ember könnyen belátja, hogy mindaz, amit Isten alkotott, jó. Ezért tartom fontosnak, hogy az Egyház minden lényegi megnyilvánulásában utal arra, hogy van Égi Édesanyánk. Van a hit szókincsének és logikájának elsajátításában mintánk és pártfogónk. Amikor kisgyerekeknek arról beszél egy hitoktató, hogy Mária vo...

Személyes látásmód

Jézus kérdésére, hogy mit szeretne, a vak ember két szóval válaszolt. „Hogy lássak!” Mindannyian megrendülünk ettől a két szótól. Hiszen érezzük, tudjuk, milyen nehéz élni látás nélkül. Milyen hatalmas hiány a látás hiánya. Kizár a világból. Majdnem ugyanezt mondhatta a vámos, Lévi is, aki tetteivel magát rekesztette ki kora társadalmából. Ő, mikor Jézust várták érkezni honfitársai, egy fára mászott föl. Ha akkor a Megváltó megkérdezte volna, „Lévi! Miért másztál föl a magasba”, a későbbi Szent Máté apostol így válaszolt volna: „Hogy lássalak!”. Mindannyian értjük a különbséget a két kifejezés között. Gyakran vagyunk úgy, hogy szeretnénk látni Istent és a teremtés számunkra eddig elrejtett összefüggéseit. Szeretnénk rájönni, hogyan működik az Isten-teremtette, de emberi szemmel láthatatlan megannyi létező. Ebből az emberi vágyból nézve érthető, miért vannak olyan sokan közülünk, akik az ezoterikus könyveket falják. Ha nem is látni, de a látható mögé be-bekukkantani szeretné...