Skip to main content

A hozzáadott értéket Isten termeli ki

Nem tudom, hogy a közgazdászok mit mondanának az alábbi okfejtésemre. Talán annyit: evidens. Csak ott tévedek, hogy Istent teszem meg oknak. Aki viszont hitben él, talán nem lát "elméletemben" kivetni valót.
Mi a hozzáadott érték?
Leegyszerűsítve a következő. Egy késztermékben az a hozzáadott érték, ami a nyersanyaghoz társul abból a célból, hogy a végén valamilyen hasznos eszköz (ruha, szerszám, televízió stb.) legyen belőle. De mitől lesz egy halom fémből televízió? Mindent megmunkálnak. Evidens. De az hogy hogyan kell azt a mindent megmunkálni, ahhoz gondolat kell. Ötlet, fáradozás és intuíció. Nos, ez a legutóbbi pedig Istentől jön.

A mezőgazdaságban Isten beavatkozása
A mezőgazdaságban minden a növényektől függ. A növényeknek pedig magjuk van, s hogy a magjukba rejtett program hogyan bontakozik ki az döntően az időjárástól függ. Az időjárás pedig a természet nagy műve, az ember csak ronthat rajta. A hívő ember pedig úgy néz a természetre, mint Isten által fönntartott és éltetett rendszerre.
Isten a legnagyobb adófizető
Mindebből egyenesen következik, hogy ahozzáadott érték adó, mely Magyarországon az áfa, nem keletkezhet Isten nélkül. Így mondhajtjuk azt, hogy Isten segedelme nélkül nem keletkezne áfa. S milyen adóból származó pénzt fizetünk az EU költségvetésébe? Igen, az áfa egy részét. Vagyis kis humorral mondhatjuk, hogy Isten az Európai Unió legnagyobb a dófizetője. Nem érdekes? Más a véleményed? Írd meg egy hozzászólásban!
A kép forrása: http://www.morguefile.com/archive/display/113781

Comments

Popular posts from this blog

Volt már veled így?

Gödöllőnél a HÉV-en találtál egy ülőhelyet, ráadásul az ablak mellett. Veled szemben senki. A melletted helyet foglaló, s a melletted helyet foglalóval szemben ülő is rendes, jó akaratú emberek. Nem félsz elővenni a zsolozsmás könyvedet. Békédnél vagy. A Benedictus antifóna Kistarcsán ér, s a reggel első kellemetlensége is. Hosszú lábú, erőszakos, kemény vonásokkal szegélyezett, széles arcú nő csapódik a veled szemben levő üres ülésre. Amennyire tudod, összehúzod magad, az eddigi kényelemnek vége. Jobban megnézed új útitársad. Ez a nő egy ellenség. Milyen utálattal mustrál téged? S kezedben a zsolozsmás könyvet? De nem hagyod eltéríteni magad, imádkozol hangtalanul tovább. S lám! A következő sorban ezt hozza eléd az Írás: „ megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket”. Elgondolkozol. Valóban gyűlölettel nézett rád ez az új utas. És valóban ellenséged is. De az Evangéliumban az is benne áll, hogy a rosszért is jóval kell fizetned. Itt és mos...

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 9.

Amikor Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvének VIII. fejezetét olvassuk, akkor könnyen észrevesszük, hogy az első 5 szakasz a szegénységet megélő Szent Ferencet, a 6. szakasz és az utána következők pedig az állatokat is dédelgető és a rájuk hatást gyakorolni képes Szent Ferencet mutatják be. Lássuk most először az első 5 szakaszt! Amikor ezeket a szövegrészeket alaposan áttanulmányozzuk, akkor fölmerül bennünk egy hittani kérdés. Miért a szegénységen át vezet az út a jámborságig? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, értenünk kell, hogy mit ért Bonaventura jámborságon. Ehhez segítséget kapunk egy lábjegyzetből. Ebből kiderül számunkra, hogy a jámborság nem azonos a hitbéli gyakorlatok pontos betartásával. A jegyzetíró még azt is elmondja, hogy Bonaventuránál a jámborság a Szentháromságot jellemző cselekvés. „Amennyiben (pedig) embert jellemez a pietas (jámborság), úgy az tiszteletteljes válasz Isten szeretetére és egyben utánzása is annak.” A lábjegyzetet í...

Olvassuk együtt Szent Bonavnetura „Szent Ferenc élete" című könyvét 7.

Ebből a blogposztból nagyon látszik, hogy a könyvet a világi ferences testvéreimmel olvastuk együtt. Mostani olvasóimat arra kérem, ne vegyék zokon, hogy nem írtam át a dolgozatomat. Így legalább a Ferences Világi Rendben folyó beszélgetésekről is fogalmat alkothatnak olvasóim. Alaphelyzet Mielőtt elővennénk a szöveget és ismertetésébe kezdenénk, két kérdést tisztázni kell. Az egyik, hogy mi volt Szent Bonaventura célja az írásművel és a másik, hogy mi a mi célunk az írásmű tanulmányozásával. Mi volt Bonaventura célja? Ezt a könyv elé írt bevezetőből tudjuk meg. A szerző célja a közösség identitásának megrajzolása volt. Ez annyit jelent, hogy a műből a ferences lelkiség sokkal inkább megismerhető, mint Szent Ferenc élete. Mi a mi közösségünk célja az olvasással? Nem lehet más, mint a világi ferences lelkület ismeretének mélyítése és annak a saját, hétköznapi életünkbe építése. Ez a két cél vezet, amikor a VI. fejezet szinte minden pontjához megjegyzést fűzök, ill...