Skip to main content

Siker – fény és csillogás nélkül


Sokan tartják ferenceshez nem méltó magatartásnak a sikervágyat. Tudjuk, a világ abba az irányba megy, hogy legfőbb értéknek egy ember megítélésekor a sikerességét tekinti. S a világ e jellemvonást pénzben méri. Sikeres szegény ember nem lehet, s az sem elég sikeres, aki gazdag, de nem elég híres. Ebben az esetben a siker fétis, s valóban nem helyén való, ha egy világi ferences ebbe a versengésbe, a siker hajhászásába belemenjen. De szeretném a siker szót rehabilitálni.
Szerintem, amikor Jézus egy munkáját befejezte, amikor egy ház tetőszerkezetét elkészítette, azt sikerként értékelte. Megköszönte a Mennyei Atyának, hogy kapott megbízást a feladatra, erőt és tehetséget a feladat elvégzésére. Éppen ezért gondolom, hogy a siker önmagában nem rossz.
Hogy állításomhoz egy mai példát is hozzak: ha egy műtét nem sikeres, az milyen fájdalmas következményekkel járhat!
Van viszont itt még valami. A siker, amelyet nem pénzben mérnek, s amely nem jár csillogással, az nem csak, hogy nem rossz, hanem a mindennapok építő eleme. Örüljünk, tehát ha olyan sikereink vannak, amelyet sem a világ, sem a környezetünk nem díjaz, de ami olyan jó, hogy attól mások gazdagodnak lélekben. Örüljünk, ha valakinek a felgyógyulásáért imádkoztunk és az a valaki meg is gyógyult. Örüljünk, ha egy hajléktalannak elintéztük a lakhatását. Sikeresek vagyunk, ha tanítványunkat fölveszik az egyetemre.
Röviden: szerintem a siker – fény és csillogás nélkül általában nem csak hogy szükséges, de nélkülözhetetlen eleme a létnek.
Kedves Olvasóim! Sok sikert!

Comments

Popular posts from this blog

Olvassuk együtt Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvét! 9.

Amikor Szent Bonaventura „Szent Ferenc élete” című könyvének VIII. fejezetét olvassuk, akkor könnyen észrevesszük, hogy az első 5 szakasz a szegénységet megélő Szent Ferencet, a 6. szakasz és az utána következők pedig az állatokat is dédelgető és a rájuk hatást gyakorolni képes Szent Ferencet mutatják be. Lássuk most először az első 5 szakaszt! Amikor ezeket a szövegrészeket alaposan áttanulmányozzuk, akkor fölmerül bennünk egy hittani kérdés. Miért a szegénységen át vezet az út a jámborságig? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, értenünk kell, hogy mit ért Bonaventura jámborságon. Ehhez segítséget kapunk egy lábjegyzetből. Ebből kiderül számunkra, hogy a jámborság nem azonos a hitbéli gyakorlatok pontos betartásával. A jegyzetíró még azt is elmondja, hogy Bonaventuránál a jámborság a Szentháromságot jellemző cselekvés. „Amennyiben (pedig) embert jellemez a pietas (jámborság), úgy az tiszteletteljes válasz Isten szeretetére és egyben utánzása is annak.” A lábjegyzetet í...

Volt már veled így?

Gödöllőnél a HÉV-en találtál egy ülőhelyet, ráadásul az ablak mellett. Veled szemben senki. A melletted helyet foglaló, s a melletted helyet foglalóval szemben ülő is rendes, jó akaratú emberek. Nem félsz elővenni a zsolozsmás könyvedet. Békédnél vagy. A Benedictus antifóna Kistarcsán ér, s a reggel első kellemetlensége is. Hosszú lábú, erőszakos, kemény vonásokkal szegélyezett, széles arcú nő csapódik a veled szemben levő üres ülésre. Amennyire tudod, összehúzod magad, az eddigi kényelemnek vége. Jobban megnézed új útitársad. Ez a nő egy ellenség. Milyen utálattal mustrál téged? S kezedben a zsolozsmás könyvet? De nem hagyod eltéríteni magad, imádkozol hangtalanul tovább. S lám! A következő sorban ezt hozza eléd az Írás: „ megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket”. Elgondolkozol. Valóban gyűlölettel nézett rád ez az új utas. És valóban ellenséged is. De az Evangéliumban az is benne áll, hogy a rosszért is jóval kell fizetned. Itt és mos...

Olvassuk együtt Szent Bonavnetura „Szent Ferenc élete" című könyvét 7.

Ebből a blogposztból nagyon látszik, hogy a könyvet a világi ferences testvéreimmel olvastuk együtt. Mostani olvasóimat arra kérem, ne vegyék zokon, hogy nem írtam át a dolgozatomat. Így legalább a Ferences Világi Rendben folyó beszélgetésekről is fogalmat alkothatnak olvasóim. Alaphelyzet Mielőtt elővennénk a szöveget és ismertetésébe kezdenénk, két kérdést tisztázni kell. Az egyik, hogy mi volt Szent Bonaventura célja az írásművel és a másik, hogy mi a mi célunk az írásmű tanulmányozásával. Mi volt Bonaventura célja? Ezt a könyv elé írt bevezetőből tudjuk meg. A szerző célja a közösség identitásának megrajzolása volt. Ez annyit jelent, hogy a műből a ferences lelkiség sokkal inkább megismerhető, mint Szent Ferenc élete. Mi a mi közösségünk célja az olvasással? Nem lehet más, mint a világi ferences lelkület ismeretének mélyítése és annak a saját, hétköznapi életünkbe építése. Ez a két cél vezet, amikor a VI. fejezet szinte minden pontjához megjegyzést fűzök, ill...